2021-ben ünnepelte fennállása százhuszadik évfordulóját a magyar film, de nem csupán itthon, hanem szerte a nagyvilágban is több emlékezetes születésnapra került sor a művészvilág ezen szegmensében. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – erre fókuszál a Ponyvalegény.
100 éve született JANCSÓ MIKLÓS Jámbor Ambrus történetét a zseniális Latinovits Zoltánnal a főszerepben (Oldás és kötés) vagy éppen Pepe és Kapa kiapadhatatlan kútból merített, hat alkotásig tartó sztorijait az utánozhatatlan Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel a kilencvenes esztendők véghajrájában és a 2000-es évek elején neki köszönhetjük. Neki, a rendszerváltás után sokáig politikai pályával kacérkodó, arra az útra rá is lépő hosszú földi léttel megajándékozott, kilencvenkét esztendőt ezen a Földön töltő kétszeres Kossuth-díjas filmmágusnak, a szürreális alkotások géniuszának, akinek sokan nem értették – vagy csak nem akarták érteni... – a művészetét, és aki tavaly szeptember 27-én lett volna százéves.
100 éve született CHARLES BRONSON A legtöbbünknek Harmonika minden idők legjobb westernjéből, a Volt egyszer egy vadnyugatból vagy Paul Kersey az öt epizódot megélt Bosszúvágyból. A litván származású akcióhős még nem volt felnőtt, amikor szénbányában vállalt munkát, és kétségtelen, talán egyik szerepében sem volt annyira mélyen, mint annak idején. A hetvenes-nyolcvanas évek közkedvelt színésze jó- és rosszfiúként is megállta a helyét, nem mellékesen olyan pályatársakkal forgatott, mint Alain Delon – a franciák örökifjú csillagával az Ég veled, barátom című krimiben és a Vörös nap című westernben is együtt játszott –, Claudia Cardinale, James Coburn, Lee Marvin, Steve McQueen vagy Telly Savalas. Az akcióhős november 3-án ünnepelte volna századik születésnapját.
90 éve született LATINOVITS ZOLTÁN Kevés olyan hazai művészünk van, aki nála szebben tudott volna verset mondani, de nem csupán ezért volt sokak kedvence a rendkívül fiatalon, negyvennégy esztendősen furcsa körülmények között elhunyt színészóriás, akinek féltestvére Bujtor István és a zenész Frenreisz Károly. Nehéz volna eldönteni, hogy színházban vagy filmszerepeiben alkotott maradandóbbat, ám egyvalami biztos, kevés embert illettek a színészkirály jelzővel – őt igen. Büky őrnagyként és Szentirmay Rudolfként is brillírozott a vásznon, de Monsieur Borisként szintén feledhetetlen alakítást nyújtott. A magyar művészvilág legendája az óév szeptember 9-én lett volna kilencven esztendős.
80 éve született FRANCO NERO Parma nem csupán a sonkájáról vagy a futballcsapatáról híres, hanem arról is, hogy a város szülötte az olasz színész. Legtöbbünknek a Django vagy a Keoma ugrik be elsőként, ha Franco Neróról van szó, pedig számtalan maffiafilmben nyújtott emlékezetes produkciót, leginkább a hetvenes-nyolcvanas években. Mi, magyarok már csak azért is jó szívvel gondolhatunk az itáliai művészre, mert előbb a Honfoglalásban Árpád vezérként, majd a Sacra Coronában is fontos szerephez jutott – az már más kérdés, hogy manapság egy másik korona került nem éppen közönségdíjas produkcióként a két országhoz (és a világhoz) igencsak közel. A tapasztalatnak híján nem lévő egykori westernhős 2017-ben Egerben, 2019-ben Miskolcon tette tiszteletét népes közönség előtt, azt pedig csak remélhetjük, hogy a november 23-án a tortáján nyolcvan szál gyertyát elfújó olasz nagyságnak még sok alkalma nyílik visszatérni hozzánk.
55 éve született SOPHIE MARCEAU Amilyen veszettül bájos volt a Házibuli első és második részében (A házibuli folytatódik) Vic Beretton szerepében, olyan mérhetetlenül gyönyörű nő lett a franciák szupersztárjából. Jóllehet, az ötödik és a hatodik iksz között csatangol félúton – november 17-én járt neki az égiektől a „dupla ötös” –, fénye ragyogóbb, mint valaha. A gall évek után nemzetközi vizekre evezett, a Jean-Paul Belmondóval forgatott Kellemes húsvéti ünnepeket vagy éppen a Gerard Depardieu partnereként letudott, sajátságos hangulatú Zsaruszerelem után A rettenthetetlenben Mel Gibson mellett nagyot domborított, míg A világ nem elég című, Pierce Brosnan főszereplésével készült James Bond-moziban ő volt a jó nő, ami még akkor is igaz, ha „rossz” volt. Számtalan könnyed finom vacsoraként értelmezhető francia vígjátékhoz adta a nevét – az egyik legkarakteresebb szerep A boldogság sosem jár egyedül című alkotásban talált rá –, és bár az elmúlt esztendőkben nem forgatott, aligha csupán ezen sorok írójának reménye, hogy viszontlátjuk még a vásznon, avagy a „házibuli” tényleg folytatódik.
50 éve született POKORNY LIA A különleges nevű (Auréliaként anyakönyvezték) művésznőt leginkább a Centrál Színház látogatói ismerik, ám filmszerepei szintén nem elhanyagolható tényezőt jelentenek felfelé ívelő karrierjében. Ugyan a kritikák többsége „lehúzta”, személyes vélemény, hogy a 2000-es évek egyik legjobb magyar alkotása a kitűnő zenei aláfestéssel közönség elé kerülő I love Budapest, amelynek egyrészt hamisítatlan atmoszférája van, másrészt először szerepelt a vásznon – immár csak egykori – férjével, Csányi Sándorral. A Valami Amerika 3. sem utolsó darab – dacára annak, hogy az ítészek nem éljeneztek egyöntetűen –, amelynek már a kezdés sem hétköznapi a kocsiban bömbölő Korda György Fehér galambjával, az alkotás végéhez közeledve pedig – spoiler nélkül – fontos szerep hárul a művésznő által életre keltett alakra. Az elmúlt időszakban rendszerint színes magazinok (Best, Meglepetés, Nők Lapja) címlapjain és hasábjain feltűnő, sztárallűröktől mentes, tavaly november 23-án kerek évfordulót ünneplő színésznő a természetességtől és az élet szeretetétől áradó nyilatkozataival is olyan érzetet kelt, mint a mozivásznon megpillantva: nagyot nő a szemünkben.
