Életük a pálya: az október 13-án, szerdán indított rovatunkban olyan oldalukról mutatkoznak be az általunk felkért labdarúgók, amelyet még csapatuk szurkolói sem feltétlenül ismernek. A futballisták nemcsak a gyermekkorukat idézik fel, hanem némi betekintést is engednek a jelen kulisszái mögé, mint ahogy természetesen nem maradhat el a múlt és a jövő érintése sem. Akivel ezúttal elmerülünk a részletekben: Haris Attila, az NB II-ben 20 ponttal a tabella 14. helyén telelő Soroksár SC korábbi NB I-es utánpótlás-válogatott játékosa.
A pofátlanságnak is van határa: van, aki nemes egyszerűséggel a társasház kapuja elé tette a nemrégiben még aranycelofános szaloncukrokkal és a doboz mélyéről előhalászott különféle csingilingikkel díszített, leharcolt örökzöldet, ami még akkor sem szemet gyönyörködtető látvány, ha a közeljövőben mintegy hatszázezer fenyőfa kerül elszállításra az FKF Hulladékgazdálkodási Divízió munkatársainak jóvoltából.
Sej, haj, mozi, vasárnap kirándulunk – idézhetnénk a Csehországból eredő szöveget és dallamot némileg másképpen. Márpedig filmszínházak terén valóban csehül állunk, legalábbis ahhoz képest, amennyi néhány esztendővel – vagy évtizeddel – ezelőtt nyitott vetítőteremmel várta Budapesten a szórakozni vágyókat. Az augusztus 15-én indított, hetente jelentkező sorozatunkban az enyészeté lett, jó esetben csak átalakított mozikat járjuk körbe a szó átvitt és nemes értelmében. Ezúttal a Gorkij múltját és jelenét idézzük fel.
A legtöbben azt mondják rájuk, flúgosak, ám szerintünk a mindenkori csapat legfontosabb tagjai a kapusok. Ismét rendszeresen jelentkező sorozatunkban női- és férfivonalon is igyekszünk bemutatni, közelebb hozni őket olvasóinkhoz. Nem húzzuk az időt – elég, ha a cerberusok teszik ezt a 80. percben, együttesük vezetése esetén –, átadjuk a szót Iváncsics Dávidnak, aki a Budapest-bajnokság IV. osztály, 2. csoportjában szereplő, 3 ponttal a 15. pozícióban telelő Siketek SC kapusa.
Jóllehet, 2021-ben csupán a százhuszadik születésnapját ünnepelte a magyar film,
DABAS »