Esténként a szokottnál is nehezebb lehet a liszttel, zsemlemorzsával, májkrémmel telepakolt nyanyaszekeret húzni a közeli szupermarkettől a villamosmegállóig, hiszen valóságos embertömeg gyűlt össze csütörtök este is a Hanuka apropóján. 

A rabbi csak a következő csütörtökön érkezik. Integet majd a tömegnek, az egyre gyülekező, karácsonyi hangulatba kerülő emberáradatnak, mint a Louis de Funés által megformált Jákob a nagyszerű francia vígjátékban. Ott lesz majd december 14-én a Nyugati téren, az ünnep villódzó fényeit egyre inkább előcsalogatva, ahogy 9-én, szombaton a Kossuth-díjas karmester, Fischer Iván, hogy ezúttal ne vezényeljen, hanem gyertyát gyújtson, míg egy nappal később a fiatalos léptekkel érkező, ifjonti kinézettel megjelenő Jocó bácsi, hétfőn Kajdi Csaba, míg december 12-én, kedden ugyancsak 18 órától a népszerű, mindmáig elragadó egyéniséggel megáldott művésznő, a hajdanán a helyszíntől néhányszáz méterre lakó Hernádi Judit lépjen pódiumra.   

A Nyugati tér a gyerekhangon elénekelt dalocskákkal kifosztott, szaloncukor és mézeskalács nélkül maradt Mikulás elvonulása után egy nappal rendőri felügyelet alá került. Két járőr árgus szemekkel vizslatta a népet, nehogy valami oda nem illő történjen a Hanukán, a zsidók ünnepén. A biztosított helyszínre varázslatos hangulat telepedett, aki csak elhaladt, az vagy megállt az útján, netán csatlakozott az innen-onnan összeverődött tömeghez, hogy fényt lásson a téli sötétségben. 

A Magyar Zsidó Szövetség nem csupán Terézvárosban, hanem többek között a XI. kerületben, Budán, a várban, Szentendrén, Debrecenben és Miskolcon is programokkal készült, a kilencágú gyertyatartón minden áldott nap eggyel több fénye önti arcon a résztvevőket. Úgy tartják, a hanukiát általában olyan helyre teszik, amely messziről is jól látható. Nos, a Nyugati térnél aligha találni alkalmasabbat. A fények a zsidó hagyományokat jelképezik, másfelől a csodát hirdetik. Márpedig ez a csoda tényleg nem három napig tart.