Érdemes írni róluk, mert olyan szakma az övék, amely kihalóban van, mint az órásmesteré, a tévészerelőé vagy a bőrdíszművesé. Újságosokat egyre kevésbé látni – és itt most nem azokra kell gondolni, akik óránként 1230 forintért osztogatják az ingyenes propaganda-gyűlöletkampánylapot –, mert nincsenek. 

A Móricz Zsigmond körtéren még áll egy pavilon, ahol egy közel nyudíjaskorú hölgy kínálja a ropogós portékáit. Egy hónapon belüli a történet: az egyik péntek délután kérdezem tőle, lehet-e tudni, mennyi a bevétel? Mielőtt még kérdezőbiztosnak álcázott rablónak nézett volna, felfedtem magam. A pénztárgépét vizslatva annyit mondott, huszonegyezer forint körüli értékben adott el lapokat aznap. Délután négy óra után nem sokkal jártunk, a Móricz Zsigmond körtéren. Akkor már mintegy tíz órája nyitva volt, tehát átlagban 2000 forintért adott el újságot a főváros egyik legforgalmasabb részén, miközben a legolcsóbb napilap is közel háromszáz forintot kóstál.   

A nem is olyan távoli múltban honlapunk megkereste a Lapker Zrt.-t, hány felszíni újságospavilonba szállítanak újságokat, amire a sajtóosztály konkrétan ugyan nem válaszolt, de azt megjegyezte, mintegy hét-nyolcezerre tehető azon üzletek száma, ahol a lapok beszerezhetők. Talán így már jobban érthető, miért is bontották el a pavilonokat a Hősök terén, a Kodály köröndnél vagy éppen az Oktogonnál.   

A Teréz körúton azért akad még látnivaló, közel a Podmaniczky utcához, a 62-es számú posta ölelésében. A napokban ezen sorok írója meglepve tapasztalta, hogy a nyitott ajtón belül két munkás rámolt. A megszólítás után készségesen reagáltak, hogy bár ők nem tudják, de valószínűleg hamarosan a vásárlók előtt is nyitva lesz a bódé. Nem volt ok a nyomdaillatú, papírszagú örömre: kürtőskalácsos jön létre az Oktogon és a Nyugati pályaudvar között. Valami azt súgja, óránként nem kétezer forint lesz az árbevétel.