PONYVALEGÉNY

105 éve született Louis de Funès

A nagy nevettetőről kis késéssel: Juve felügyelő és Lütyő őrmester, az örök kedvencek

2019. augusztus 18. - Horváth M. Attila

18208.jpgHatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek és vígjáték? Garantáltan elhangzik vagy leírásra kerül valamelyik Louis de Funès-film, mi több, jó esetben több is. A francia színészlegenda közel 105 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot.

Gyere ide, Takarodj! Egy mondat, egy jellegzetes elszólás a Horgász a pácban című remekműből. És a néző a hasát fogja a nevetéstől. Jóllehet, ez az alkotás fekete-fehérben jelent meg a fotelben pöffeszkedő, kesernyés barna sört kortyolgató, közben bacon ízű, enyhén sós chipset falatozgató honpolgár előtt, ám a tartalma nagyon is színes – pedig nem a hatvanas vagy a hetvenes években járunk, hanem „csak” 1958-ban.

Hatvanegy év telt el azóta, pedig gyakorlatilag ekkor és innen indult világhódító útjára Louis de Funès, akit a közönség Párizstól Frankfurtig imádott, akárcsak az olasz párost, Bud Spencert és Terence Hillt. Számtalan vígjáték fűződik a francia legenda nevéhez, elég, ha csupán a Csendőr-filmek kerülnek említésre, márpedig azokból hat is készült tizennyolc esztendő alatt, egész pontosan 1964 és 1982 között. Bármennyire is meglepő, de nem valamelyik vitte el a nem is csupán képzeletbeli kasszasikert, hanem az Egy kis kiruccanás, amelyet csak Franciaországban több mint tizenötmillióan (!) tekintettek meg.

Az 1914. július 31-én született gall komédiakirály a három Fantomasban is brillírozott Juve felügyelőként, és bár utóbbiakban Haumann Péter szólaltatta meg a magyar mozikban, a VHS-eken, illetve a DVD-ken, míg Lütyő őrmesterként Balázs Péter orgánuma varázsolt vidám perceket az érdeklődő számára, egyik változat sem jobb vagy rosszabb a másiknál.

Bármennyire is hihetetlen, de a művész már több mint harminchat esztendeje nincs az élők sorában, ám filmjeit többé-kevésbé rendszeresen vetítik a különböző televíziós csatornák. Két fia, Patrick és Olivier több mint egy évtizede könyvet írt az édesapáról, amelynek magyar címe nem csupán sokat ígér, hanem sokat is mond: „Ne beszéljetek túl sokat rólam, gyerekek!” Az utódok tartották magukat ehhez, a nagyközönség viszont szerencsére nem, így az emléke örökké köztünk marad.

A bejegyzés trackback címe:

https://ponyvalegeny.blog.hu/api/trackback/id/tr9215014688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása