Talán a tojásokért történő szaladgálás, a húsvéti főtt, füstölt sonka semmihez sem hasonlítható mámorító illatáért és ízéért zajló vad hajsza tette mindezt. Kicsit melankolikusan belefeledkeztünk az ünnepbe. Párizsban persze minden oly egészen más, pedig ha élne, a számtalan felejthetetlen mozit rendező Georges Lautner hőse, a Kellemes húsvéti ünnepeket Stephane-ját eljátszhatta volna Jean-Paul Belmondo – még kilencvenévesen is.
Viharos hétfő. Az ősz még pitymallott, amikor hirtelen beborult az ég egész Franciaország felett. 2021. szeptember 6-án örökre lehunyta szemét a valaha volt egyik legismertebb színművész, Jean-Paul Belmondo. Szerfelett nehéz róla nem elfogultan írni, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években forgatott krimikben ugyanúgy remekelt, mint a vígjátékokban. Idáig persze el kellett jutni, elvégre a hatvanas esztendőkben olyan világszerte ismert alkotásokban láthattuk, mint a Kifulladásig vagy a Bolond Pierrot. Pályafutására az alábbiakban a tíz legjobb filmjének felidézésével emlékezünk, hozzátéve, a lista – pláne a sorrend – szubjektív. Igyekeztünk olyan darabokat választani, amely a nagyközönség számára manapság is élvezhető vasárnap esti gyertyafényes vacsora után vagy esőáztatta szürke szombat délelőtt.
1 | A profi (1981) | Május 19-én lesz negyven esztendeje, hogy hazánkban bemutatták Joss Beaumont történetét, amelyet csak Franciaországban annyian láttak, mint hazánk lakosságának fele. Nem a televízióban, sercegő videokazettán vagy karcmentes DVD-n, hanem moziban. Jóllehet, Magyarországon több mint másfél esztendővel a valódi premiert követően került bemutatásra, az évek, évtizedek alatt bebizonyosodott, hogy Georges Lautner rendezése időtálló alkotás. Ennio Morricone zseniális muzsikája felejthetetlen, mint ahogy Belmondo magyar hangjaként Garas Dezső is. Ez az a film, aminek mindkét szinkronja remek – a másik verzióban Gáti Oszkár kölcsönzi a hangját Bébelnek –, mégis érthetetlen, hogy az itthon a 2000-es évek legelején a Nemzetközi DVD Magazin mellékleteként megjelenő korongon csak az egyik, jelen esetben a második változat érhető el. Mert amúgy A profi utolérhetetlen.
2 | Kellemes húsvéti ünnepeket (1984) | A Házibuli és a Házibuli folytatódik tinije után immár hamvas barackként feltűnő Sophie Marceau remek párost alkotott Belmondóval minden idők egyik legjobb francia vígjátékában. Sztankay István briliáns a szoknyapecér minden rezdülésében, Götz Anna pedig a vadóc kinézetű ártatlanság finom megmozdulásaiban.
3 | A javíthatatlan (1975) | Talán meglepő, de a dobogó harmadik fokán a nagystílű szélhámos, a mindenkit megbolondító tapasztalt svihák, Victor kisebb-nagyobb ügyeskedéseit megörökítő vígjáték került. Garas Dezső szinkronja telitalálat, Belmondo pedig ebben a filmjében bizonyítja először, hogy könnyedebb szerepekben ugyanúgy lubickol, mint a fajsúlyosabb művekben.
4–10 | A további sorrend | A kívülálló (1983) | A fejvadász (1976) | Szabadlábon Velencében (1980) | Zsaru vagy csirkefogó? (1979) | Montreáli bankrablás (1985) | Félelem a város felett (1975) | A magányos zsaru (1987)
