Október 31-én, csütörtökön lenne kilencven esztendős Carlo Pedersoli, akit a legtöbb filmrajongó Bud Spencerként ismer. Az alábbiakban a legutóbb a Nevem: Thomas című moziban főszerepet játszó Terence Hill örökös társára emlékezünk.
„Te mondd, hogy rablótámadás, a te hangod mélyebb!”
Hétszázhuszonnyolcadik alkalommal füstöl a lemez a lejátszóban, de aki látja, hétszázhuszonnyolcadjára is elneveti magát. A Bűnvadászok egyike a legjobb alkotásoknak, amelyet a legendás páros, Bud Spencer és a legutóbbi mozifilmjét a barátjának ajánló Terence Hill valaha együtt forgatott.
A pillanat embere. Sok ezernyi emléktöredéké, amely megmarad az aprócska iskolásban és a szoknyák után kajtató nagykamaszban. Meglehet, csak a szerencsére is szükség volt, hogy a szőke, kékszemű atléta és a tagbaszakadt torzonborz hosszú évtizedeken át egymásra találjon.
Bármennyire is hihetetlen, de a két zseni első és utolsó közös jelenetbe torkolló alkotása között nem kevesebb, mint huszonhét esztendő telt el. A videókazettán – a régi szép VICO-s korszak, ugyebár – annak idején Nincs bocsánat címen megjelenő – egyébként manapság „Isten megbocsát, én nem!”-ként ismert – 1967-es filmjük műfaja western volt, és az 1994-es mozira (Bunyó karácsonyig) is részben illik a meghatározás, de utóbbi már egy csendesebb, ha úgy tetszik, letisztultabb darabnak minősül. Bár sokan talán nem tudják, már az 1959-es, tehát hatvan (!) éves Hannibalban is láthattuk a nagy nevettetőket, igaz, nem egy jelenetben. Nem vitás, itthoni sikereihez nagyban hozzájárult a magyar alteregó, az Ötvös Csöpi-filmek sztárja, Bujtor István, aki zseniálisan szinkronizálta az olasz óriást.
Bud Spencert persze hiba lenne csak és kizárólag Terence Hill kapcsán emlegetni, lévén nem egy emlékezetes műve került a hazai mozilátogatók szeme elé, és itt nem csupán a négy, különálló epizódot megélt nápolyi felügyelő-történetre (Piedone, a zsaru; Piedone Hongkongban; Piedone Afrikában; Piedone Egyiptomban) érdemes gondolni. Az Élet vagy halálban James Coburn és Telly Savalas partnereként alakított emlékezeteset, az Akit Buldózernek hívtak, az Aranyeső Yuccában vagy a Bombajó bokszoló pedig egyértelműen vígjátéki elemeket vonultat fel.
Az egykori vízilabdázó, a kilencven évvel ezelőtt éppen ezen a napon szóletett Carlo Pedersoli a vásznon nem bekkelt, hanem támadást indított a rekeszizmok ellen. Ezen igencsak hatásos akció következményeként rengeteg a kárvallott, különösen 2016. június 27-én bekövetkezett halála óta. Mi tagadás, szerte a világban vagyunk ezzel így néhány tízmilliónyian.
