DABAS » Ugyan a 2022/2023-as bajnoki szezonban egyetlen percet sem védett, legutóbb a helyi FC-t erősítette – összesen 36 alkalommal állt az NB III Közép-csoportjában a legutóbbi évadban a 12. helyen végző társulat kapujában, 34 bajnokin és két Magyar Kupa-mérkőzésen –, így voltaképpen a Pest megyei egyesülettől vonult vissza Hermány Bence, aki 32 esztendősen döntött a befejezés mellett.
Rácáfolt az élet. 2015 tavaszán a Kapuskérdések című rovatban a „Legnagyobb siker, amit elértem a futballban” felvetésre így reagált: „Szerződést kaptam a Ferencváros első csapatától.” Csakhogy még abban az esztendőben, ám jó fél évvel később történt valami, ami érthetően annullálta a fentieket Hermány Bence számára.
Álmaimban sem gondoltam volna, hogy akikre kisgyerekként példaképként tekintettem, egy nap az edzőim, a csapattársaim, mi több, a barátaim lehetnek. Volt egy álmom, ami elé rengeteg akadályt gördítettek, de nem adtam fel és küzdöttem. Bemutatkozhattam a Ferencváros első csapatában, ami a család zöld–fehér múltjára tekintettel nagyon nagy büszkeséggel töltött el. De mégis a legnagyobb sikereimet pár kerülettel odébb, Angyalföldön értem el. Sikerült szerves része lenni az NB I-be visszajutó bajnokcsapatnak, és aztán a következő évben eljött a 6 éves kis Bence álma. 2015. 10. 05., Vasas–Paks mérkőzés – másnak egy felejthető meccs, egy felejthető dátum, de nem nekem. Nekem az első NB I-es mérkőzésem napja.
2022 őszén újfent történt valami, merthogy többek között a fenti mondatok szeptember 9-én, péntek délután a saját közösségi oldalán láttak napvilágot egy sajnálatos esemény kapcsán. A visszavonulás cerberusként ebben a korban semmiképp sem lehet ideális, hiszen Sabján Sándor esete is bizonyítja, akad példa rá, hogy valaki közel az ötvenhez is kapusmezt húz, és akkor még nem szóltunk az egykori válogatott Koszta Jánosról, aki 58 (!) évesen még „megye-kettes” bajnokin teljesített kiválóan. Hermány Bence bár a Ferencvárosban pallérozódott, azt megelőzően a BEAC, no meg a Szent István SE sem volt számára ismeretlen egyesület, felnőttként megfordult a Vasasban, Nyíregyházán, Csákváron és Pécsen, karrierje utolsó állomása pedig a bevezetőben már említett FC Dabas volt. Személyében a labdarúgás iránt alázatos, kiváló sportembert veszített a futball, Hermány Bence viszont meglehet, nyert, elvégre, ha egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik.
