Tizenegyes, mégsem büntető: 2022. július 4-től megújult formában és felvetésekkel, összesen tizeneggyel jelentkezik az eddig csak labdarúgókat bemutató Kapuskérdések rovat, ugyanis immár nem csupán futballisták, hanem egyéb csapatsportágak – jégkorong, kézi- és vízilabda – ismert vagy kevésbé ismert cerberusait is felkérjük, hozzák közelebb szakmájukat olvasóinkhoz. Aki az alábbiakban megússza kapott gól nélkül, miközben az érdeklődésünket nem hárítja: Pecz Eszter, a Női OB I-ben a 4. helyen végző BVSC-Zugló válogatott vízilabdakapusa, akit annak idején Tóth Eszterként ismerhetett meg a pólószerető publikum.

| 1 | Amiért kapus lettem | Sosem volt erősségem az úszás, és amikor beállítottak egy edzésen kapusnak, nem ment olyan rosszul. Az akkori edzőm, Tóth Endre megkérdezte, nem akarok-e kapus lenni? A hezitálásomat látva azzal érvelt, hogy kevesebbet kell úszni. Ott dőlt el a sorsom. 

| 2 | Amit nem kedvelek a saját posztomban | A tehetetlenség érzését, amikor hátulról figyelem a támadást és észreveszek egy-egy helyzetet. 

| 3 | Idézet, ami hozzám illik | Nem igazán vagyok nagy idézetkedvelő, úgyhogy nincs. 

| 4 | Mérkőzés előtti rituálém | Fiatalabb koromban voltak ilyenek, ma már nincsenek. A meccs alatt van egy bizonyos mozdulatsor, amit minden negyed kezdésekor megcsinálok, de ez csak azt a célt szolgálja, hogy „belehergeljem” magam a következő nyolc percbe. 

| 5 | Aki ellen nem szeretek védeni | Nincs ilyen. Talán a jóval gyengébb csapatok ellen, amikor a mérkőzés ritmusa és a lövések minősége is eltér a megszokottól. 

| 6 | Az előző szezonbeli legjobb meccsem | Az őszi FTC elleni döntetlen. A bajnokság további alakulását tekintve abszolút jó eredménynek számított és kiegyensúlyozott teljesítménnyel tudtam segíteni a csapatot. (2021. november 10-én a Népligetben közönségszórakoztató mérkőzésen úgy végzett egymással 12–12-re a két fővárosi hölgysereg, hogy a második és a harmadik negyed remi lett – 3–3, 2–2 –, az első etapot a Ferencváros nyerte 4–3-ra, míg a negyediket a BVSC ugyanennyire – a szerző) 

| 7 | Pályafutásom eddigi legjobb mérkőzése | Inkább a legemlékezetesebbet emelném ki. 2018-ban a második hivatalos mérkőzésem a válogatottban a Hajós „ötvenesben” az ausztrálok ellen. (2018. június 28-án a Vodafone Kupa 2. fordulójában mintegy 800 néző előtt az ötgólos Keszthelyi Rita és a két találatig jutó Gurisatti Gréta vezérletével úgy nyertek legjobbjaink 9–8-ra, hogy a negyedik negyed előtt 7–6-ra még Ausztrália vezetett, ám az utolsó etapot 3–1-re hozták a mieink, hozzátéve, hogy az akkor még Tóth Eszterként nevezett cerberus kiváló teljesítménnyel járult hozzá a magyar sikerhez – a szerző)

| 8 | Emlékezetes potyagól, amit kaptam | Voltak egészpályás meg félpályás bakik, mint ahogy szerintem minden kapusnak. Viszont még utánpótláskoromban sikerült ezt megfejelni egy öngóllal is. A kapu torkából szerettem volna gyorsan indítani egy társam, és ahogy minden erőmet beleadtam és elindítottam a mozdulatot, kiesett a kezemből a labda, ami szép lassan átcsorgott a gólvonalon. 

| 9 | Kapuskolléga, akivel a legjobb viszonyban vagyok | Nincs kifejezetten ilyen. Szerintem mindenkivel jó kapcsolatot tudtam ápolni és tudtuk egymást segíteni. 

| 10 | Barát a mezőnyjátékosok közül | A nagyon közeli barátaimat mind a vízilabdának köszönhetem. Vannak, akik már több éve nincsenek a sport közelében, de szerencsére az erős kapcsolat megmaradt. 

| 11 | Egyéb csapatsportág kapusa, akit sokra tartok | Pálinger Katalin és Mikler Roland. Egyébként minden tiszteletem a kézilabdakapusoké. Az már nekem is egy olyan szint, amit nem biztos, hogy bevállalnék, inkább maradnék a kulacshordásnál. (mosolyog)