Életük a pálya: az október 13-án, szerdán indított rovatunkban olyan oldalukról mutatkoznak be az általunk felkért labdarúgók, amelyet még csapatuk szurkolói sem feltétlenül ismernek. A futballisták nemcsak a gyermekkorukat idézik fel, hanem némi betekintést is engednek a jelen kulisszái mögé, mint ahogy természetesen nem maradhat el a múlt és a jövő érintése sem. Akivel ezúttal elmerülünk a részletekben: Mohácsik Gábor, a Budapest-bajnokság I. osztályában szereplő, a mezőnyben egyedüliként veretlen Csepel FC játékosa.
KÖLYÖKIDŐ | Jelem az óvodában | Házikó, bár megmondom őszintén, nem vagyok benne biztos. | Kedvenc tantárgyam | Matek, angol. | Emlékezetes csínytevésem | Felgyújtottam egy elszáradt mezőt – pirománia. | Első futballélményem | Az iskolában volt, két évvel idősebbekkel volt szerencsém játszani.
(FO)CIVIL | Legjobb tulajdonságom | Önkritika. | Legrosszabb szokásom | Lustaság. | Étel, amit imádok | Spagetti, csirkepörkölt nokedlivel. | Film, amit többször láttam | Bud Spencer és Terence Hill-filmek. | Zene, amit általában hallgatok | Változatos, valamikor rap, rock, house, pop. | Hobbim | Filmezés, táncolás, gépezés.
PÁLYATÁRS | Karrierem legjobb meccse | Hát ez jó kérdés… Talán az RKSK-ban volt, Orosházán nyertünk, gólt szereztem és gólpasszt adtam, kevés hibával játszva. | Gólom, amire szívesen emlékszem | Edzőmeccsen volt sajnos, negyven méterről bombáztam a kapuba. | Mérkőzés előtti rituálém | Az nálam az imádság Istenhez, hogy vigyázzon rám a pályán, óvjon a sérülésektől. | Sérülés, amit elfelejtenék | Keresztszalag-szakadás és porcleválás a jobb térdemben, és a bokaszalagom is elszakadt. Már hozzászoktam a folytonos ropogáshoz, fájdalomhoz. | Barát a futballban | Sok barátom van, nem is nagyon tudnék választani, de az egyik pont a csapattársam és mellettem is ül az öltözőben: Mészáros Roland. Tizenhat-tizenhét éves koromban ismertem meg a Honvédban. | Az öltözőben mellettem ül | Mészáros Roland. | Cél a mostani szezonban | Az a szokásos: első helyen végezni a tabellán, feljutásért küzdeni és ott is maradni, bár ez minden egyes klubnál így volt. (mosolyog) | Ami a pályafutásomból még kimaradt | Éppen egy bajnoki aranyérem felnőtt csapatban, meg szerettem volna magasabb osztályban is kipróbálni magam, mint az NB III, ám ebben a térdsérülésem hátráltatott, illetve most a munkában is vannak céljaim, de az aranyéremért még nem késő küzdeni. (mosolyog)
