PONYVALEGÉNY

ÉLETPÁLYA. Aki részletezi: Juhász Roland (Unione FC)

Az őszinteséget mindennél többre tartó korábbi 95-szörös válogatott védő: „Nemcsak lesz, ami lesz alapon focizunk, hanem igenis komoly céljaink vannak”

2024. március 30. - Horváth M. Attila

eletpalya.jpgA 2021. október 13-án, szerdán indított rovatunkban olyan oldalukról mutatkoznak be az általunk felkért labdarúgók, amelyet még csapatuk szurkolói sem feltétlenül ismernek. A futballisták nemcsak a gyermekkorukat idézik fel, hanem némi betekintést is engednek a jelen kulisszái mögé, mint ahogy természetesen nem maradhat el a múlt és a jövő érintése sem. Akivel ezúttal elmerülünk a részletekben: Juhász Roland, a Budapest-bajnokság I. osztályában a 22. forduló után 45 ponttal a tabella 4. helyén álló Unione FC a téli átigazolási szezonban szerződtetett korábbi 95-szörös válogatott játékosa. 

p5290069.JPGp9090158.JPG

 KÖLYÖKIDŐ  | Jelem az óvodában | Repülő. | Kedvenc tantárgyam | Matek. | Emlékezetes csínytevésem | Erre nem emlékszem. Bár a pályán nem mindig szerettek a szurkolók, tisztelettudó, normális gyerek voltam. | Első futballélményem | Ami meghatározó volt, az 1994-es amerikai világbajnokság a brazil Romárióval és a holland válogatottal. Döntően ez befolyásolta, hogy futballista legyek, az összefoglalót szinte kívülről fújtam.  

 (FO)CIVIL  | Legjobb tulajdonságom | Őszinteség. Ez jellemez itthon, a barátaim között és az öltözőben is. A legjobb barátommal szemben is akkor tartunk valahová, ha az akár pozitív, akár negatív véleményt elmondom, és ez igaz nálam az élet minden területén. | Legrosszabb szokásom | Be tudok zárni, ha úgy van. Leginkább itthon jellemző, hogy nehezen engedek ki, ám szerencsére ritkán fordul elő, ha valami rosszul érint, de a legtöbbször minél gyorsabban kibeszélem magamból. | Étel, amit imádok | A nagymamám töltött paprikája. Sajnos már három éve meghalt, de az volt a nyerő nálam akkor is, amikor külföldön játszottam. Alapvetően a magyaros ételeket imádom. | Film, amit többször láttam | Gladiátor. | Zene, amit általában hallgatok | Coldplay, a meccsek előtt a playlistemen is szerepelt, egyébként mindenevő vagyok. | Hobbim | Padel, lábtenisz. Mindkettő azóta jött, amióta abbahagytam a focit, előbbi körülbelül egy éve. Remek kiegészítő sport, de futni is szeretek. 

p3250256.JPG

p3250503.JPG PÁLYATÁRS  | Karrierem legjobb meccse | Nehéz egyet kiemelni, volt több is, így inkább azt mondom, melyik volt a legemlékezetesebb. Újpest–MTK. Ezen a találkozón dőlt el a bajnoki cím sorsa, ami nekem az első volt. Az én gólommal nyertünk, miközben mindenki azt gondolta, a Fradi lesz a bajnok. Akkor kezdtem védőt játszani, ezáltal fiatalabb is voltam, így mindenképp a többi elé helyezném. (A találkozó egyetlen találata a fenti videóban 0:32-től látható, egyébiránt Madar Csaba szöglete után Juhász Roland tízméteres fejese talált utat Vlaszák Géza hálójába a találkozó 34. percében, és mivel az FTC az Üllői úton csak 0–0-ra végzett a Debreceni VSC-vel 2003. május 30-án, a kék-fehérek ünnepelhettek. Érdekesség, hogy az említett Megyeri úti összecsapáson a házigazda IV. kerületiek tagjaként futballozott Lettrich Dániel, aki manapság a 95-szörös válogatott védő csapattársa az Unione FC-nél – a szerző) | Gólom, amire szívesen emlékszem | Magyarország–Olaszország 3–1, egy jobboldali beadás után a lepattanót kapásból belőttem még a régi Puskás Stadionban. Ez az egyik legkedvesebb találatom. (Juhász Roland gólja a lenti videóban 1:10-től látható – a szerző) | Mérkőzés előtti rituálém | Van egy sípcsontvédőm, az egyik a Vidi múzeumban, a másik a vitrinemben található. Az U16-os Eb-n viseltem először, ebben játszottam végig a pályafutásomat. Egy kezemen meg tudom számolni, mikor nem volt rajtam, hiszen végigkísérte a húszéves profi karrieremet. | Sérülés, amit elfelejtenék | Amikor kikerültem Brüsszelbe, az első, Chelsea elleni BL-meccs után elrepedt a lábközépcsontom. Nem műtötték meg, így visszatértem, majd három nap múlva újra eltört. Ezt félretettem volna, mert bár szerencsére nem volt sok, és ami volt is, abból általában elég gyorsan visszajöttem, így ennyi belefér egy karrierbe. | Barát a futballban | Torghelle Sanyi, Németh Krisztián, Huszti Szabi, Czvitkovics Peti, Feczesin Robi. Néhányukat ugyan megneveztem, de szerencsére van nagyon sok olyan barátom, aki a pályafutásom elejétől jó és igaz barátnak számít, ebből a szempontból is szerencsésnek tartom magam. | Az öltözőben mellettem ül | A fehérvárira emlékszem, Huszti Szabi az egyik, Hangya Szilveszter a másik oldalon ült, ám a korábbiakra nem emlékszem. (mosolyog) | Cél a mostani szezonban | Van egy Budapest Kupa, van egy bajnokság, így azt mondom, miután szerettem mindig a maximumra törekedni, hogy kupagyőzelem és második hely. Ha ez megvalósulna, maximálisan elégedett lennék, bár ehhez más csapatoknak is lesz egy-két szava. Pályafutásom során mindig olyan együttesekben játszottam, amelyekben célokért küzdhettem, és örülök, hogy ez a szezon is így zajlik, és nemcsak lesz, ami lesz alapon focizunk, hanem igenis komoly céljaink vannak. | Ami a pályafutásomból még kimaradt | Ez egy érdekes kérdés megint, mert ha elkezdenék panaszkodni, az nem lenne helyes. Összességében elégedett vagyok, de visszatekintve egy magasabb polcon lévő bajnokságban kipróbáltam volna magam, de nekem ez volt megírva. Ha júniusban beszélünk és visszatérünk rá, amennyiben a most megfogalmazott célok is nagyrészt megvalósulnak, egy rossz szavam sem lehet. 

p9090170.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://ponyvalegeny.blog.hu/api/trackback/id/tr6218367349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása