Sose tévesszünk célt. – ősi magyar közmondás  Hát csak sikerült... Végül ideért, no de ne ácsorogjon már itt a mikrofonerdő közepén, pphhejj, nem magának való az! Huppanjon csak le ide, Jutkám! Ugye, milyen kényelmes tapintása van ennek a fotelnek? Mintha két napig tartó buliban szétdobált,…

Szilaj hullámzás kíséri a szelet. A pléhpofájú természet kissé megcsiklandozza a lemezt, mint Leonard Cohen a kopott borítójú CD-n, amelyre felénekelte az Everybody knowst, s néha mintha a Teremtő kaján kacajtól kísértve kocogtatná odafentről az alumíniumot. Kisebb csoda, hogy még nem vitték el,…

Jó lesz itt, ni! Egy pillanat, várjon, csak ezt a rohadt hátizsákot az ölembe veszem. Meddig megy, Miniszterelnök Úr, ha már így összefutottunk megint? A Deákig megyen maga is vagy inkább a végállomásig? Ne kérdezze, mikor jutunk el odáig, inkább élvezzük addig is egymás társaságát.

Gyere csak, Ibrahim, nézzed pajtás és olvasd! Itt, ezen a felforgatott, zavaros, hol négy, hol negyvenöt másodpercenként eltotyogó metrópótlóktól hemzsegő téren, a varázslatosnak tűnő, elromlott, ránk rohasztott, megfakított fényei alatt, hogy „100 szóban Budapest”. Szedj magadra valamit, ne csupán…