Száz helyett csupán ötven liter üzemanyagot tankolhatnak járművükbe a MOL vagy az OMV töltőállomásaira a szó átvitt és nemes értelmében is beguruló autósok. Kár a gőzért – kár a benzinért?

Elcseszett, kezeletlen beteg ember. Túl régóta gondolta ezt a férfi, aki az elöl és hátul is kapucsínószínű csíkokkal dekorált, nem gyári hibás boxeralsóján megigazította a hózentrógert, majd a kétliteres klasszikus kézbevétele után behúzta maga mögött a fridzsiderajtót. Már napok óta ott élt, benn a hűtőben, két rúd párizsi és a nemespenészes sajt között összekucorodva, hiszen a spájz nem adott elég hűvöset, de a hőség csak nem akart szűnni. Támadott jobbról és balról, mint a magyar válogatott a szemlátomást szédült-bódult angolok ellen, ám a csoki-vanília mámoros ízorgiája jelentette az átmeneti megoldást, ezzel a kombóval csak ellesz valahogy. 

Valahogy. Sűrűbben gondolt a szóra, mint a nagyon is közelről menekülők, a majd mindent hátrahagyók a határ túloldalán. Gyűlölte azt a két lábon járó megtestesült ördögöt, hiszen Vlagyimir őrülete nem ismert sem Istent, sem embert – a spanyol paradicsomot nyálát csorgatva közelről kóstolgató Pistám apósára emlékeztette. Nem értette az egészet. Miként lehetséges, hogy a kenyérnek látszó kilós valamiért már hétszáz forintot kérnek – ez volt a lecsücsülök pékné módra... –, miközben két éve még ennek nagyjából a felét a boltban hagyva kenhetett margarint, kacsazsírt vagy szilvalekvárt a legalapvetőbb élelmiszerre? Hogy fordulhat elő, hogy a dobozos tej az egyik nap még kétszáztizenkilenc, a másik nap már kétszáznegyvenkilenc, per momentán pedig háromszázöt forintba kerül? 

És akkor most itt van az újabb fejcsóválós történet a benzinnel. Nem véletlen, hogy már korlátozzák, mennyit tankolhat a Forddal, Suzukival vagy az Audival érkező. Ötven liter. Ásványvízből lehet sok, üzemanyagból lehet kevés. A dobozban már nem sok ínycsiklandó finomság maradt, így jutott némi többletidő a gondolkodásra: ez már a vég vagy még csak a kezdet? Esetleg a vég kezdete? A műanyag bodega alján járt a fém kanál, sűrűn karistolva a felszín tetejét. Nyaljuk a fagylaltot – a mézesmadzag rég elfogyott.