Hat epizód megtekintése után nagyjából reálisan lehet értékelni a Gáspár Kata, Makranczi Zalán és Balsai Móni főszereplésével készült, A renitens néven futó sorozatot, amelyet bőven elláttak marketingértékkel – erről bővebben keretes írásunkban olvashatnak – és egyáltalán nem magyaros.
Apám, beájultam: a nagyszájú vöröske tinilányból nagyszájú vérvörös démon lett. Ha visszaugrunk az időben röpke két évtizedet, sokan kihalászhatják az emlékek filmtengeréből a Kern András főszereplésével forgatott, a fókuszba mégis két, teljesen különböző felfogású majdnem kész nőt, Barbit és Szarkát állító Apám beájulna című darabot. A nagyközönség nem feltétlenül szimpatizált Sas Tamás alkotásával, ám a hazai munkák kedvelői megengedőbbek a sutaságokkal kapcsolatban. A renitens kapcsán nagy butaság sincs, sőt: adott egy 160-as IQ-val megáldott takarítónő (Hollywoodban Sandra Bullock és Sharon Stone büszkélkedhet hasonló értékkel), aki, mondjuk úgy, véletlenül keveredik a rendőrség látókörébe – naná, hogy pozitív értelemben.
A szójáték működik, hiszen Somos Renáta, azaz Reni(tens) a címszereplő, az már más kérdés, hogy közvetlen kollégája, a Makranczi Zalán által alakított Dobler százados vagy a Mikó István megformálta kedves szomszéd is minduntalan Renátának szólítja az amennyire okos, annyira közönséges viselkedéssel bíró főhőst – akinek egyik gyermekét, Zitát a Külön falkából megismert Horváth Zorka formálja meg kitűnően, aki a honlapunknak tavaly áprilisban adott interjújában névtelenül ugyan, de említést tett az akkor még csak előkészületben lévő sorozatról –, és éppen ezzel van a probléma, hiszen sok esetben túltolták a karaktert, ami (eddig) nem vált a széria előnyére. Amennyiben a helyszínelések során rendre – fogalmazzunk finoman: extrém öltözetben – megjelenő hölgyhős beszólásaiból komikum kerekedne, jobban működhetne a sztori, így viszont általában a karót nyelt százados visszahúzása adja meg a végpontot, ami egy idő után erőltetett. Ráadásként az első két epizódra még rá is süthető, hogy krimivígjáték, de a poénfegyvereket a továbbiakban nem sikerült csőre tölteni, ami ettől még nem von le az élvezeti értékből, ahogy az sem, hogy sikerült olyan autóbuszt választani a bevásárlókocsis jelenethez, amilyen 2024-ben, Budapesten már nincs forgalomban.
Gáspár Kata, alias Somos Renáta egyszerre őrült, okos és gyönyörű, aki lubickol ebben a szerepben, ami még akkor is így van, ha a Franciaországban Haut Potentiel Intellectuel néven futó és már a negyedik évadnál járó sikersorozat koppintása A renitens, olyannyira, hogy a kiválasztottak megszólalásig hasonlítanak a magyar megfelelőikre. Az átvétel minősége ugyanakkor kimeríti a (pozitívan értendő) felkoppintás fogalmát – dacára a hazánkban nem egy esetben életidegen szituációknak –, így az volna a meglepetés, ha a mostani széria befejezését követően nem jutna egyről a kettőre.
Valami Amerika Az A renitenst a különböző médiafelületein kínáló televíziós csatorna hasonlóan cselekedett, mint tavaly ősz végén a Valami Amerika című sorozat kapcsán: a marketinget nem csupán dobozban tartotta, hanem az utcára vitte. Amíg utóbbi néhány hónappal ezelőtt felfedezhető volt a Nyugati pályaudvar Széll Kálmán tér felé közlekedő villamosok megállójában, addig előbbi a Zugló felé tartó autóbuszok Keleti pályaudvar állomásán volt megtalálható a közelmúltig. Kétségkívül ötletes megoldás a tömegközlekedési csomópontokon történő efféle marketinghúzás, ám nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is lehet(ett) találkozni a magyar sorozatok hivatalos plakátjaival.