Fájdalmas évforduló: március 19-én, kedden lenne nyolcvanesztendős a magyar könnyűzenei élet egyik legismertebb, legsikeresebb előadóművésze, Szécsi Pál, akinek bársonyos dalait április 30-án még nehezebb szívvel idézhetjük fel, ugyanis akkor lesz fél évszázada, hogy saját elhatározásából egy számunkra ismeretlen világba költözött.
Álmodott Carolináról, pedig tudta Claudiáról, hogy őt várja, nem a virágot, miközben Anna büszke és milyen szép, Katinkája meg édes. A líra hullámai hol megragadták, hol eleresztették a megannyi kétséggel küzdő férfit, aki valójában Editért rajongott – és fordítva. Az egyik leggyönyörűbb magyar színésznő, Domján Edit és a nála több mint tizenegy esztendővel fiatalabb, népszerű énekes között viharokkal teli szerelem szövődött, ám a közös útjuk fekete, eső áztatta kövekkel volt kirakva. 1972 karácsonyát Szécsi Pál németországi turnéval ünnepelte, ám a tragédia híre utolérte, s a magasságból a mélybe taszajtotta. Sohasem tudta túltenni magát imádottja elvesztésén, még másfél év sem telt el Domján Edit mindmáig kételyekkel és kétségekkel övezett halála óta, amikor elindult a végtelen felé.
Akinek volt lemezjátszója a nyolcvanas-kilencvenes években és egyre-másra pakolgatta a forgótányérra a barázdákkal teli fekete korongokat, nem egyszer a keze ügyébe akadt a Csak egy tánc volt, az Egy szál harangvirág vagy a Violák, mert ezen kiadványokból töménytelen mennyiség került a lemezpiacra. Bármennyire is meglepő, de Szécsi Pál 1974-ben bekövetkezett haláláig csupán két nagylemeze jelent meg, a Hagyjuk, Szívem és az Egy szál harangvirág, a többi kiadvány csupán a tragédia után került a(z akkor még létező) boltok polcaira.
A nem csupán a dal címét tekintve bús szívből éneklő Szécsi Pált mindazonáltal nem lehet nem kedvelni, hiszen szerethető, fülbemászó produkciói kiállják az idő próbáját, amire többek között nemcsak az a bizonyíték, hogy a színművész Dávid Sándornak kazettán és CD-n is megjelent két emlékalbuma, hanem az is, hogy idén március 10-én a Budapest Arénában emlékkoncertre került sor, amelyen fellépett Miller Zoltán, Nagy Sándor, Pál Dénes és Serbán Attila. És ha mindez nem volna elég, április 7-én, vasárnap 18 órai kezdettel Kerepesen a Szabó Magda Művelődési Házban Árva fiú címmel Cserháti Zsuzsa és Szécsi Pál története elevenedik meg szavakban és dalokban Perjés Jánosnak és Kutik Rezsőnek köszönhetően.
Kevesen tudják, de az 1974-es évszámhoz szintén kötődő – lévén akkor született – olimpiai bronzérmes Erdei Zsolt korábbi profi ökölvívónk kedvenc énekese Szécsi Pál, ám aligha azért, mert hajdanán a Kismadárról dalolt vidáman. Akkor még nem tudta, honnan is tudhatta volna, hogy egyszer eljön az a nap, amikor nem csupán ő lesz végtelenül szomorú.
Emléktábla a Rózsadombon Ahogy Szécsi Pál halálára nincs magyarázat, úgy arra sincs, miért éppen 2017-ben avattak emléktáblát az egykori lakóháza helyén felhúzott épületen, születésének hetvenharmadik évfordulóján. A villamoshörgéstől trillázó Margit körúti Bem mozitól egy saroknyira található Margit utca megmászásához szükség lehet jó erőnlétre, merthogy a Rózsadombon vezető út emelkedővel van „térkövezve”. A napokban esedékes ottjártunkkor a könyvesboltként és kávézóként is üzemelő egység belső terében és kiülős részlegén is önfeledten beszélgető embereket; előzetes bejelentkezés alapján nyitvatartó személyi edzőtermet; kezében magyar zászlót lobogtató iskoláskorú kínai fiatalembert; talán még a Kékfényben is bemutatott, betonfalon népszerűsített fantomrajzot; a még csak épülőfélben lévő, szép magyar nevű Boutique Residence-t, Derby névre keresztelt lovasboltot; elegáns öltözetben és magassarkúban (!) kerékpárt tologató, művésznő-féleségű tapasztalt hölgyet, no meg a Magyar Plasztikai Sebészeti Központot láttuk – lentebb, a fotóra kattintva galéria tekinthető meg –, utóbbi éppen a Margit utca 25. alatt található, ott, ahol annak idején Szécsi Pál élt. S ha az énekest kedvelő rajongókon múlik, élni is fog. (H. M. A.)
