A 2021. október 13-án, szerdán indított rovatunkban olyan oldalukról mutatkoznak be az általunk felkért labdarúgók, amelyet még csapatuk szurkolói sem feltétlenül ismernek. A futballisták nemcsak a gyermekkorukat idézik fel, hanem némi betekintést is engednek a jelen kulisszái mögé, mint ahogy természetesen nem maradhat el a múlt és a jövő érintése sem. Akivel ezúttal elmerülünk a részletekben: Domján Boglárka, a Női NB II Nyugati csoportjában 20 lejátszott bajnoki után 48 ponttal a tabella 3. helyén végző Azul Verde SC – korábban Metis NFC –, valamint a Női futsal NB II Nyugati csoportjában 10 összecsapást követően 24 egységgel aranyérmet szerző Dunaújváros PASE-Sárkeresztes játékosa.

KÖLYÖKIDŐ  | Jelem az óvodában | Piros pöttyös labda volt, már akkor tudtam, mi a jó. | Kedvenc tantárgyam | A biológia volt. | Emlékezetes csínytevésem | Négyéves voltam, amikor a testvérem nem akart beengedni a szobába és mondtam neki háromszor, hogy engedjen be, mert ha nem, akkor ki fogom törni az ablakot. Mivel nem hitte el a szavaim, így kitörtem az ablakot. (nevet) | Első futballélményem | Tizennégy és fél éves voltam, amikor felkerültem az NB II-be, ez még Nagyváradon történt. Az első mérkőzésemen a védők mögé beívelt labdából gól született és megnyertük a mérkőzést 2-1-re. Mivel fiatal voltam és az első meccsen így tudtam szerepelni, ez az élmény és az érzés bennem maradt. Természetesen volt még jó pár ilyen helyzet, de ez volt az egyik kedvenc támadásom.

(FO)CIVIL  | Legjobb tulajdonságom | Ha jól ismerem magam, akkor az, hogy hamar tanulok, főleg, ha érdekel is az adott dolog. | Legrosszabb szokásom | Eléggé hirtelen haragú vagyok. | Étel, amit imádok | A rántott sajtnál édes burgonyával nincsen jobb a világon. (nevet) | Film, amit többször láttam | A Goal nevezetű film az, amit nagyon sokszor láttam és a Titok. | Zene, amit általában hallgatok | A népzenétől a rapig mindent, mikor milyen hangulatomban vagyok. | Hobbim | Olvasás, futás, filmezés, túrázás.

PÁLYATÁRS  | Karrierem legjobb meccse | Sosem fogom elfelejteni, amikor Dunaújvárosban játszottam és a Nyíregyháza ellen volt mérkőzésünk az NB II-ben. Fontos meccs volt mindkét csapat számára, az ellenfél szerezte meg a vezető gólt, de mi szépen válaszoltunk, a szögletből beérkezett labdát a kapuba fejeltem. Kis idővel később ismét vezetett az ellenfél, remekül levédekeztük a támadásokat és a kontrából középen megkaptam a labdát, a jobb futónkat szépen szöktettem és a kedvenc szögéből ki is rúgta a hosszút. Volt adok-kapok a meccsen, de mindkét csapat nagyon akarta a győztes gólt berúgni. Volt vissza a mérkőzésből öt perc, az ötösről visszakaptam a labdát és bal lábbal a felső léc alá vertem, így megnyertük a találkozót. Több összecsapás is volt, amire boldog szívvel emlékszem vissza, de ez felejthetetlen maradt számomra. (2015. november 22-én a Női NB II Keleti csoport 11. fordulójában úgy nyert a házigazda Dunaújváros PASE 3–2-re a Nyírség NSC-vel szemben, hogy a vezetést a látogató szerezte meg a 38. percben Mátyás-Kocsis Dalma révén, majd az első játékrész lefújása előtt nem sokkal Domján Boglárka egalizált, a folytatásban Kardosi Blanka vette be Kovács Melánia hálóját az 55. minutumban, ám a vendéglátó részéről Sipos Fanni a 68. percben betalált Varga Linda kapujába, ám a 3–2-es végeredményt az Életpálya rovat jelenlegi főszereplője alakította ki a 88. minutumban – a szerző) | Gólom, amire szívesen emlékszem | Azokra, amelyekkel hozza tudtam járulni ahhoz, hogy a csapat meg tudja nyerni a mérkőzést. Konkrét, kiemelt találat, amire nagyon szívesen emlékszem, nincsen, hiszen mindegyikre boldogan gondolok vissza. | Mérkőzés előtti rituálém | A meccs napján már reggel arra koncentrálok, hogy semmi se terelje el a figyelmem. A mérkőzés előtt nem szeretek sokat beszélgetni és szeretek zenét hallgatni. | Sérülés, amit elfelejtenék | Hála Istennek, azon kivul, hogy volt agyrázkódásom, pár ficam, zúzódás és egy kéztörés, semmi komoly nem volt, így nincs olyan, amit elfelejtenék. | Barát a futballban | Mivel évek óta focizom, így a legtöbb barátom a fociközegből volt, de hála Istennek, lett két olyan barátnőm a foci miatt, akikre egész életemben számíthatok. | Az öltözőben mellettem ül | Volt olyan egy csapatban, hogy három játékossal mindig egymás mellett ültünk, de azóta nincsen már ilyen, hogy mindig ugyanaz az ember legyen mellettem. | Cél a mostani szezonban | A munkám miatt erre az évre nem állítottam magam elé különös célt, de egy azért biztos, hogy segítsem a csapatomat, ahogy tudom és minél jobb eredményt elérni. | Ami a pályafutásomból még kimaradt | Évek óta játszom, az NB II-ben nagypályáztam és nagypályázok, az NB I-ben futsaloztam és majd fogok, mivel megnyertük az NB II-ben a bajnokságot. A válogatottság nem jött össze, csak megyei szinten. Az edzői is már megvan, ha valami még kimaradt, akkor majd idővel rájövök, mi az. Örülök neki, hogy önerőből és tudom, mindent megtettem azért, hogy eddig is eljussak. Természetesen mindig van miért fejlődni, de a jövőbe nem látok, hogy mi vár még rám.