Június 16-án, péntek este, méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség következtében, életének 74. évében elhunyt Zagiba Ferenc korábbi Pest megyei játékvezető, illetve küldő és ellenőr. Az alábbiakban a kiváló sportemberre emlékezünk. Nyugodjon békében!
Kár volt vele haverkodni, Feri bácsi. Tudom, nem jókedvedből ültél vele egy asztalhoz, nem is igazán kerested a társaságát, de aztán valahogy csak melléd szegődött. A negédes invitálás mellé jófajta finom fröccs és némi harapnivaló is dukált. Odakéredzkedett, mint egy levakarhatatlan pióca, tán még szemtelen módon közös fotót is kért tőled. Isten és Te, a szép új világ jegyében. Szép új világ. Kitörölhetetlen mondat, idillikus cím odafentről. Csak nem nekünk, akik itt vagyunk s maradunk – nélküled. Egy ideje már csak a belé vetett hit maradt, a jellegzetes dörmögő hangoddal már Te kerested a társaságát, ha kellett, hívtad, szólítottad, hogy valamiféle megnyugvást kínáljon, ha fájt az élet, amit annyira szerettél. 45 év. S ez nem a Charlotte Rampling főszereplésével forgatott filmdráma, hanem valódi akció, telis tele érzelemmel – ennyi esztendő után. Előttem van a kép, ahogy állsz a Téged köszöntő Puhl Sándorral szemben s fogadod meglepetten, megilletődötten a gratulációját. Idén februárban volt tíz éve, hogy díjaztak, hogy elismertek. Nem kerítettél nagy feneket az egésznek, bár legbelül büszke voltál rá, a lélek örömébe bugyoláltan tudomásul vetted csendben, méltóságteljesen – úgy, ahogy ezen az átkozott péntek estén végleg elmentél.
