Ahogy a különböző sportágak kiválóságai, úgy az idei esztendő is heroikus hajrába kezdett. A csak decemberben jelentkező, tavaly debütáló rovatunkban nagyszerű sportemberek fogalmazzák meg gondolataikat a karácsonnyal és az új évvel kapcsolatban. Akivel ezúttal ünnepi hangulatba kerülünk: Siti Eszter, a Nagykanizsai Olajbányász, a Vasas, a Ferencváros, a Vác és a Fehérvár korábbi kézilabdázója, a dán FCK Handbold és a szlovén Krim Ljubljana egykori 133-szoros válogatott irányítója, aki pályafutása során a számtalan klubsiker mellett világbajnoki ezüst- és Európa-bajnoki aranyéremmel gazdagodott.
Amit nekem jelentenek december utolsó napjai – három szóban: Szeretet, család, öröm.
Az ünnepi asztalról nem hiányozhat: Rántott hal és sok-sok süti. (mosolyog)
Ha szaloncukor, akkor... Akkor zselés. Kiskorunkban mindig kibontottuk és szépen visszacsomagoltuk, mintha semmi sem történt volna. (nevet)
Ami nélkül számomra nem létezik karácsony: Család, sok-sok játék és nevetés.
Amikor és ahogy kiderült, hogy az ajándékokat nem a Jézuska hozza: Erre már nem emlékszem.
Emlékezetes ünnepi sportélményem: 2000, Eb-arany. (A romániai kontinenstornán a mezőny egyedüli veretlen válogatottjaként zárt az élen nemzeti csapatunk, amely a bukaresti elődöntőben a házigazdát múlta felül 25–24-re, míg az Ukrajna elleni, ugyanott megrendezett fináléban 26–26 után, hosszabbítást követően 32–30-as sikert arattak legjobbjaink – a szerző)
Életem legszebb karácsonya: Minden karácsony egyformán szép számomra, de ha ki kellene emelnem egyet, akkor a 2016-os volna, amikor egy kis pocaklakó, a kisfiam megérkezett.
Megfogadom 2023-ra, hogy... Tudatosabban élek, rendszeresítem a mozgást és továbbképzem magam.
