A IV. kerületi önkormányzat előtt és mellett még megtekinthető az „Újpest iparváros anno” elnevezésű időszakos szabadtéri kiállítás.
Melinda, Marina és Maya közül nehéz volt választani. Nagy volt a csáberő innen és onnan is, hiszen a hajrázó hatvanas években nem olyan volt az élet, mint manapság. Hiszen ha valaki ebben a percben meglát, kigondol és kipécéz valamit, már klikkelhet is a „megrendelem” gombra, és zsupsz, már a virtuális kosárban landol a kényelmesebbnél is kényelmesebb ülőgarnitúra, a meggyszínű konyhaszekrény vagy a dizájnos tévéfotel.
A világ azokban az esztendőkben csak visszafogottan kacsintott a magyar polgárra, így meg kellett elégednie a női nevekkel ellátott lakószobákkal még akkor is, ha egy hűvös hajnalon Mariska, a horkolós vénasszony kopogott át diszkréten, hogy elromlott a csap, alája feküdne-e az úr megcsinálás céljából. Bár Mariskát és az urat efféle helyzetben nem, de az „Újpest iparváros anno” elnevezésű szabadtéri kiállítást még megtekinthetik a IV. kerületi önkormányzat szomszédságában azok, akik kíváncsiak a helyi régmúlt mindennapjaira, avagy „gyárilag” érdeklődőek – ám a kerület kapcsán leginkább iparilag.
