Egyből egy: a magyar férfi vízilabda-válogatott habkönnyű diadallal nyitott Szlovénia ellen a Splitben zajló Európa-bajnokságon, ám a csoportkör 2. fordulójában szerdán 19 órakor már Szerbia vár.

A produkció több nézőt érdemelt volna. A hétfők mindig nehezen indulnak, talán ez volt a baj, hiszen eleinte még nem úgy ment, ahogy azt a kontinenstorna előtt néhány közel másfél hónapja kinevezett, Märcz Tamást váltó szövetségi kapitány, Varga Zsolt eltervezte, mágnestáblán vagy hófehér A4-es lapon kigondolta és lerajzolta. Az első negyed végén csupán 4–3-ra vezettek a mieink, de különösebb ok nem volt az izgalomra, hiszen tudható volt, ahogy telik-múlik az idő, úgy nyílik egyre jobban az a bizonyos olló. 

És így is történt, jöttek a szebbnél szebb magyar gólok. A fiúk, a mi remélhetőleg aranykezű, aranylábú és aranyszívű gyerekeink – akik közül a nyáron a BVSC-ből Szolnokra szerződő, a Ponyvalegény Sportágválasztójában nemrégiben szereplő Ágh György és Konarik Ákos maradt ki a tizenötös keretből – a második és a harmadik etapban meg sem álltak hat-hat találatig, hogy aztán a negyedikben hét góllal terheljék a szlovének hálóját. A mintegy négyszáz fős publikum harmincgólos gálaelőadás után indulhatott haza a spliti uszodából, ugyanis a magyar válogatott 23–7-re győzött. A mieink legeredményesebbjei többször ünnepelhettek, mint a találkozó során összesen a rivális tagjai, ugyanis Zalánki Gergő négyszer villant, míg Burián Gergely és a Sportágválasztó című rovatunkban a közelmúltban „bemutatkozó” Vigvári Vendel három-három gólt vállalt az össztermésből. 

Folytatás szerda este, 19 órakor Szerbia ellen. Ez az összecsapás már nem lesz holmi vizes játszadozás, így most még csak abban bízhatunk, a fiúk tartogattak néhány gólt a második Európa-bajnoki csoportkörös vetélytársnak is. Az ellenben már most kijelenthető, bármennyien is lesznek a spliti uszodában, a rögzítendő nézőszámnál ez a párharc többet érdemel.