Legutóbb február 27-én a 27. részben feldolgozott néhai Kossuthról olvashattak a tavaly augusztus közepén az egykori Balatonnal rajtoló „Vásznat a múltra, avagy régi idők mozija” címet viselő filmszínház-történeti sorozatban, ám a széria kedvelői számára jó hírünk van: ettől a hónaptól kezdve időről időre ismét leporolunk egy-egy képzeletbeli vásznat.

Aki nem tudja, merre van az Előre, hamarosan kiderül, mint ahogy az Ikonográf múltját és jelenét is megvilágítjuk. Az elkövetkező időszakban többek között az Ipoly erotikába fulladó halálhörgését ugyanúgy felidézzük, ahogy a már csak emlékfoszlányokban ragyogó Vörös Csillagét, és az is kiderül, melyik filmszínház fűtőjét vitte el öntudatlan állapotban a mentő, amely nem sokkal azután a múlt martalékává lett – szerencsére nem tűzeset következtében. A „Vásznat a múltra, avagy régi idők mozija” hamarosan a 28. résszel folytatódik, ám immár nem feltétlenül heti rendszerességgel, hanem alkalmanként. Olyanná lesz, mint a filmszínházba járás.