VECSÉS » Fekete-napok, de csak az ellenfeleknek. Fekete Róbert másfél évtizede már volt az akkoriban még az NB II-ben szereplő VFC labdarúgója, ám a rutinos sportember a téli átigazolási szezonban visszatért korábbi sikerei színhelyére – mi több, eredményesebb, mint valaha.

Kétségtelen, a futsalos „múlt” sok előnnyel jár nagypályán is, ahol nem kispályásként találja fel magát az ember, kiváltképp, ha Fekete Róbertnek hívják az illetőt. Vincze Gábor, a Vecsés trénere ászt húzott a pakliból, amikor az egyesület szerződtette a tapasztalt futballistát, aki eddig tizenegy találatig jutott, mi több, a legutóbbi öt forduló mindegyikén gólt szerzett, összesen tízszer elszomorítva a kapusokat. A sorozat a Biatorbágy elleni hazai bajnokival kezdődött, március 19-én azonban hiába talált kétszer is Lipők Benjamin hálójába, a Viadukt elvitte a három pontot (2–3). Csakúgy, mint a következő körben a Vecsés Gödöllőről – Fekete Róbert duplájával (1–2). A Maglód elleni otthoni meccsen szintén kétszer villant meg a kapu előtt (4–0), és bár közel két hete Felsőpakonyban „csak” egyszer ünnepelhetett, a Vincze-gárda így is 4–1-es diadalt aratott. A legutóbbi, 24. játéknapon a VFC a Hollik András edzette Dunavarsányt látta vendégül és a két brigád nyolc gólt hozó parádés mérkőzést vívott egymással – a vecsésiek mintha teniszpályára invitálták volna a riválist, 6–2-re múlták felül az ennél lényegesen acélosabb látogatót úgy, hogy Fekete Róbert 36 minutum alatt, a 23. és az 59. perc között triplázni tudott. Nyolc tavaszi összecsapáson tizenegy találat – erre mondják, hogy a szerződtetése az igazi telitalálat. Elvégre adott a példa: Feketével is lehet színesen futballozni.