A Ponyvalegény megbízható, hiteles forrásból úgy értesült, hogy életének hetvenkettedik évében, gyógyíthatatlan betegség következtében elhunyt Urbán Erika színművésznő, Kabos László özvegye. Az alábbiakban rá(juk) emlékezünk. 

Akkor már együtt voltak. A hanglemez 1985-ös, a Qualiton korongon pedig a „Kiskabos” nem csupán tréfálkozott, de dalolt is – hol jókedvűen, hol bánatosan. Nem csupán egyedül tette mindezt, hanem élete szerelmével, Urbán Erikával is. Ha valaki figyelmesen hallgatta naplementekor vagy éjnek évadján az előadást, tudhatja, hogy önéletrajzi ihletésű betétből akad néhány a műsoridő alatt, hiszen a „Ki nem volt soha még szomorú” című B oldalas záróakkord utalás a vörös üstökű nevettető sanyarú sorsára, aki a haláltábort ugyan túlélte, de a rokonai közül gyakorlatilag mindenkit elveszített. 

Urbán Erikától pedig a mindenét vette el a Mindenható 2004-ben, amikor két nappal a nyolcvanegyedik születésnapja előtt ragadta el a halál a Hét tonna dollár és A veréb is madár című filmremekek felejthetetlen hősét. Harminchárom kitörölhetetlen, megmásíthatatlan esztendő adatott meg nekik együtt, és hogy az önéletrajzi ihletés a színművésznő esetében is megállja a helyét a hanghordozóval kapcsolatban, arról csupán annyit, hogy a Maga rég nem lesz a világon címmel ellátott közös dalukból lentebb citált minden sor rímel arra, ami 2004 óta történt Urbán Erikával. 

Maga rég nem lesz a világon,
Mikor én még mindig imádom,
Mikor én még mindig járnék maga után.
Maga régen el lesz feledve,
De csak általam lesz szeretve,
Csakis ön lesz várva nálam kicsi babám!  

Azokról szól mindez, akik megismerkedésük óta elválaszthatatlanok voltak, mert egymásnak lett teremtve a szolnoki születésű nő és a Sárváron napvilágot látott férfi. Közel tizenhét évvel Kabos László halála után nem kell várniuk tovább, már újra együtt vannak. Övék volt a múlt – és övék lett a végtelen.