A 105-ös járat egyik, a főváros XIII. kerületéhez tartozó buszmegállójától nem messze, viszonylag központi helyen található egy hentesüzlet, amelynek tulajdonosai nem jártak el kellő körültekintéssel.

A nagy nevettető, Hofi Géza egyik legjobb albuma a világoskék borítójú Hús-mentesáru (lásd a kis képen). Mindez csak onnan ötölhet az ember fejébe, hogy bár az angyalföldi áruházról mindez bizonyosan nem mondható el, az ellenben feltűnést kelt, hogy a cégtábla csupán természetes fényben olvasható tisztán. 

Ha valaki ránéz a kivilágított táblára, láthatja, hogy az előző kft. neve – nyilván a költséghatékonyság miatt – csupán le lett ragasztva az újjal, ám a lelkes munkaerő figyelmét szinte biztosan elkerülte, hogy korai sötétedés esetén az erős „belső fénynek” köszönhetően a két cégnév úgyszólván nincs szimbiózisban egymással. 

Márpedig ha valaki tudni akarja a húsbolt üzemeltetőjének a nevét, meg kell erőltetnie magát – vagy azért, hogy kisilabizálja a betűtengerből a „megfejtést”, vagy azért, mert másnap, napfényben kell a helyszínre érkeznie. Igaz, ezen viszont az üzlet feltétlenül nyerhet, hiszen az odalátogatót nyitvatartási időben semmi sem akadályozhatja meg a vásárlásban.