Megdöbbenünk, meghökkenünk, felháborodunk, meglepődünk, elmosolyodunk. A főváros tálcán kínálja a lehetőséget minderre, mert a téma tényleg az utcán hever. A 2023. március 30-tól indított, rendszeresen jelentkező rovatunkban egy-egy fotóval és néhány mondattal adjuk a köz tudtára, éppen miért is lehet megdöbbenni, meghökkenni, felháborodni, meglepődni vagy esetleg elmosolyodni. 

A nem kézbe vehető, mégis elkapott pillanat az örökkévalóság része. Nézte, egyre csak nézte a fodrozódó, lágy mozgású patakot a szokatlanul hűvös augusztusi estén, s arra gondolt, ha festő lenne, s nem reggeltől estig a csak kontyba fogott hajjal látott Prohászkáné konyháját meg a lánya, a cserfes Eufrozina kisszobáját gurítaná át a teddyvel a sárga és zöld pöttyökkel dekorált kantáros nadrágjában, hanem valódi művészként létezne, milyen kompozíciót varázsolna vászonra. A város kihalt – ezen filozofált, ahogy figyelte az égbolt színkavalkádját, amint egybeolvad a máskor nyüzsgő, élhetetlen fennsíkkal. A pukkanás csak rövid ideig tartott. A sercegés tovatűnt, amint a Reitter Ferenc utca és a Jász utca torkolatánál a szájához emelte az édeskés folyékony kenyeret. A csendet harapni lehetett, amikor belekiabálta az angyalföldi estébe: ez az élet, Babolcsai néni!