BUDAPEST | Hosszan tartó, súlyos betegség következtében nemrégiben 69 esztendősen elhunyt Szabó István, a manapság az NB III Dél-Keleti csoportjában szereplő Pénzügyőr SE szurkolója, akit a Pasaréti úton csak Topiként ismertek. Az alábbiakban a „fináncok” egyik leghűségesebb, ám alighanem legkritikusabb drukkerére emlékezünk, akit ma, azaz szeptember 20-án, szerdán 10 óra 30-tól a Fiumei úti sírkert szóróparcellájában helyeznek végső nyugalomra.
A fekete az fekete, a fehér az fehér. Ehhez mindig, minden körülmények között tartottad magad, no meg ahhoz is ragaszkodtál, hogy a zöld-fehér az zöld-fehér. Szenvedély nélkül mit sem ér az élet, márpedig a főváros II. kerületében a legtöbbször volt miért, s kikért lelkesedni, amit rendre visszafogottan tettél. Olykor még győzelem után is mondtad a magadét, s bár a legtöbben azt gondolták, a kákán is csomót keresel, csupán a tökéletességre, a maximumra, a felülmúlhatatlanra törekedtél, s ezt vártad el a csapzott hajú, nyolcvankét perc után már zihálva közlekedő, olykor a rivális által alaposan megizzasztott fiúktól is. Megtiszteltél a bizalmaddal, mert ha éppen ott voltam, ahol a 61-es villamos jár, és a rakkolós, bekkelős, odapakolós, nyekkenős pasaréti csata után kérdeztem a kispadon mindig ezer fokon égő Sólyom Ferit vagy a rendre jól cserélő „Vatást”, aztán „Diót”, netán a „Szikit”, elmondtad az észrevételeidet, amire a legtöbbször úgy tettem, mint Nyilasi Tibor fénykorában, hiszen a meglátásaidra csak bólintani lehetett. Nem ez a legmegfelelőbb pillanat, Topi, de nincs ez így jól. A lomha jobb bekk helyett a finom technikával dolgozó, eszelősen rámenős unokázós csalókat kellene kicselezned, vagy megállítanod engem a nagyon is közeli teniszpálya előtt, s rezignált arccal mondani, nem is olyan ügyetlen az a nyáron igazolt fedezet, aki egész jól teszi-veszi a zsugát. A jó irány nem arra van, amerre hosszú hónapok óta elindultál, s mint egy szeptemberben megrendezett maratoni futóversenyt teljesítve a célba érkezés után mindenkit elhallgattass. A csendre intés fájdalmas tudomány, kiváltképp, ha néma vigyázzállással és főhajtással jár.
