A 2021. október 13-án, szerdán indított rovatunkban olyan oldalukról mutatkoznak be az általunk felkért labdarúgók, amelyet még csapatuk szurkolói sem feltétlenül ismernek. A futballisták nemcsak a gyermekkorukat idézik fel, hanem némi betekintést is engednek a jelen kulisszái mögé, mint ahogy természetesen nem maradhat el a múlt és a jövő érintése sem. Akivel ezúttal elmerülünk a részletekben: Rebők Imre, a Fejér megyei I. osztályban 17 ponttal a tabella 10. helyén telelő Ercsi Kinizsi játékosa.
Budapesten születtem 1996. április 22-én, százhalombattai lakos vagyok, itt is kezdtem a pályafutásomat. Egészen tizennégy éves koromig nevelkedtem Battán, majd az akkori edzőm, Lieber Károly és felesége, Lieber Anna segítségével próbajátékra jelentkeztem a Grosics Akadémiára. A jelentkezést követően kétszer kellett részt vennem próbajátékokon – először nagyon sokan voltunk a válogatáson, majd szűkült a kör, a másodiknál már jóval kevesebb volt a létszám, de ott is helyt álltam, majd az általános iskolai ballagásom napján egy úr, személy szerint Baranya István sportigazgató hívott fel, hogy felvételt nyertem. Nagyon örültem és mindent köszönök neki! Amikor pedig a kollégiumba való beköltözés megtörtént, jöttek is az edzések, amiket olyannyira vártam az új kihívások miatt, és mert jó fej volt az összes csapattárs, plusz legendás Mesterekkel dolgozhattunk, pláne nekem, Fradi-drukkerként még nagyobb motiváció volt velük edzeni, név szerint: Takács László, Máté János, Horváth Péter, majd később a felnőtt csapatnál Nyilas Elek és utána Klausz László. Köszönöm nekik az éveket és hogy ők voltak az edzőim! Az akadémiás esztendőket követően következett a felnőtt együttesben való bemutatkozás, ami sajnos nem sikerült a legjobban, ugyanis a 85. percben térdszalag-szakadást szenvedtem. Meg kell említenem még egy nevet, aki nagyon sokat segített nekem a felépülésben: Tímár Krisztiánról van szó és ezúton is még egyszer köszönöm neki! A hat hónap rehabilitáció után a Szeged 2011-Grosics Akadémia II. csapatában hozhattam újra formába magam a tavasszal, majd úgy döntöttem családi okok miatt, hogy hazaköltözöm és közelebb keresek magamnak alakulatot, és ez a Tatabánya FC-nél meg is történt, ahol először Várhidi Péter mesterrel dolgoztam, majd később P. Nagy László vette át a helyét. Az anyagi helyzetekkel küzdő csapatunkat ki is zárták a tavasszal, és ekkor döntöttem úgy, hogy elmegyek dolgozni és mellette megyei bajnokságban kezdek játszani. Az Ercsi Kinizsitől Flórián Gábor elnök úr megkeresését el is fogadtam, ahol is egy kiváló múltú játékossal, valamint akkor már edzővel dolgozhattam együtt Gróf András személyében.
A pályafutása során a Grosics Akadémia, a Szeged 2011-Grosics Akadémia, a Tatabánya, a Százhalombatta és az Ercsi Kinizsi színeiben futballozó REBŐK IMRE a múltról és a jelenről
KÖLYÖKIDŐ | Jelem az óvodában | Hóember. | Kedvenc tantárgyam | Testnevelés. | Emlékezetes csínytevésem | Nincs. | Első futballélményem | Válogatott meccsnézés a Puskás Ferenc Stadionban.
(FO)CIVIL | Legjobb tulajdonságom | A jószívűségem. | Legrosszabb szokásom | Ezt inkább hagyjuk. | Étel, amit imádok | Töltött káposzta. | Film, amit többször láttam | Puskás Hungary. | Zene, amit általában hallgatok | Edda, Tankcsapda, Neoton Família és még jó pár külföldi. | Hobbim | Bowling, biliárd, valamint nem vagyok nagy konzol fan, de ha időm engedi, akkor PS4 és Formula1 a barátokkal vagy Fifa.
PÁLYATÁRS | Karrierem legjobb meccse | Ercsi Kinizsi–Bicskei TC 4–3 ide és ekkor a Bicske feljutásra esélyes volt, valamint mi a szezonban veretlenek voltunk, hétből hét meccset nyertünk. Már a 10. percben 0–2-re álltunk és onnan fordítottunk – egy bombagóllal és egy gólpasszal segítettem csapatomat a győzelemhez. (2017. szeptember 16-án a Fejér megyei I. osztály 6. fordulójában Németh Erik duplájával került kétgólos előnybe a látogató, de a 17. minutumban már 2–2 volt az állás, miután Ivacs Gábor és Rebők Imre is bevette Marton Henrik hálóját, ám a 27. percben Sötét Dávid 2–3-ra módosította az eredményt, csakhogy a második felvonás hajrájában előbb a 88. minutumban Ivacs Gábor egyenlített, majd a 92. percben Hosszú Péter alakította ki a 4–3-as végeredményt – a szerző) | Gólom, amire szívesen emlékszem | Az említett Bicske elleni bombagól, valamint a tavalyi szezonban 1–1-es állásnál szögletből becsavart gólom, amivel 2–1-re legyőztük a bajnokesélyes Főnix FC csapatát. (Utóbbi összecsapásra 2022. április 10-én került sor a székesfehérvári Főnix Parkban a Fejér megyei I. osztály 19. játéknapjának keretében, ahol Szalai Pál 20. minutumban elért góljával még a házigazda vezetett, ám a folytatásban a 65. percben Holentoner Edvin egalizált, majd a 70.-ben Rebők Imre beállította az 1–2-es végeredményt – a szerző) | Mérkőzés előtti rituálém | Imádkozom Istenhez. | Sérülés, amit elfelejtenék | Szalagszakadás, amit Szegeden szenvedtem el. | Barát a futballban | Pászka Lóránd, Farkas Krisztián – velük együtt nevelkedtem –, valamint Lak Imre, Kun Bálint, Bálint Ábel. | Az öltözőben mellettem ül | Juhász Bence, Andrejev Illés. | Cél a mostani szezonban | Csapatszinten a rossz őszi idény után sokkal jobb tavasz a cél, személy szerint pedig az, hogy a legtöbbet hozzam ki magamból. | Ami a pályafutásomból még kimaradt | Az NB II-ben való pályára lépés, valamint egy felnőtt bajnoki cím.
