Az október 13-án, szerdán indított rovatunkban olyan oldalukról mutatkoznak be az általunk felkért labdarúgók, amelyet még csapatuk szurkolói sem feltétlenül ismernek. A futballisták nemcsak a gyermekkorukat idézik fel, hanem némi betekintést is engednek a jelen kulisszái mögé, mint ahogy természetesen nem maradhat el a múlt és a jövő érintése sem. Akivel ezúttal elmerülünk a részletekben: Preklet Csaba, az NB II-ben 38 forduló után 48 ponttal a tabella 11. helyén végző Pécsi MFC korábbi NB I-es utánpótlás-válogatott játékosa.
KÖLYÖKIDŐ | Jelem az óvodában | Futball mindenhol és focista akarok lenni. Még farsangon is focistának öltöztem. | Kedvenc tantárgyam | Nem volt kedvenc. | Emlékezetes csínytevésem | Volt jó pár, de talán amit röviden tudok mondani, hogy minden hónapban tört az ablak otthon, iskolában, nagyszülőknél. | Első futballélményem | Amit már valamilyen kupáért játszottunk a suliban, az a Pátzay Kupa volt. Ezeket akkoriban nagyon szerettem, minden évben megrendezték és ilyenkor az egész iskola lent volt az udvaron szurkolni. (Preklet Csaba a kapuvári Pátzay Pál Általános Iskola tanulójaként végzett – a szerző)
(FO)CIVIL | Legjobb tulajdonságom | Segítőkész, győzni akarás. | Legrosszabb szokásom | Hirtelenharagú, önfejű. | Étel, amit imádok | Frutti di mare, és amihez ritkán jutok, de nagy kedvencem, a mamám tökfőzeléke. | Film, amit többször láttam | Több is van: Mélyütés, Bad Boys 2., Beverly Hills-i zsaru. | Zene, amit általában hallgatok | Magyar retróslágerek, de francia és német rapet is sokat hallgatok. | Hobbim | Minden, ami nem a futballal kapcsolatos.
PÁLYATÁRS | Karrierem legjobb meccse | Nem is a legjobb mérkőzésemet emelném ki, hanem azt, amire szívesen gondolok vissza. Tizennyolc évesen Olaszországban játszottam egy olasz kupameccsen a Palermo ellen a Reggina színeiben, ahol pályán volt Miccoli, Cavani, Pastore. | Gólom, amire szívesen emlékszem | Úgy gondolom, a pontrúgásoknál elég veszélyes tudok lenni, minden évben sikerül szereznem néhányat, de olyan elképesztő bombagólom nem volt még a felnőtt időszakom alatt. | Mérkőzés előtti rituálém | Leszoktam róluk. Szerintem nincs értelme. Talán annyi, hogy van egy rojtos alsónadrágom, amiben évek óta játszom. | Sérülés, amit elfelejtenék | Az összest, mivel mindig akkor jön, amikor minden jól megy. | Barát a futballban | Hála Istennek, vannak páran, minden volt csapatomból akad, akivel a mai napig közeli kapcsolatom van, de a legrégebbi még gyerekkori: Hidi Patrik, akivel már lassan húsz éve ismerjük egymást. | Az öltözőben mellettem ül | Futó Zsombor, a PMFC csapatkapitánya. | Cél a mostani szezonban | Ami engem illet, először is szeretnék Pécsett maradni, a többi meg a jövő zenéje. Vannak célok nyilván, de még nem tudok róla beszélni. Ami tavaly nem teljesült, az előrelépés lenne csapatszinten és egyénileg, ami nagyon bosszant. | Ami a pályafutásomból még kimaradt | Van hiányérzetem, bízom benne, hogy ami még célom és álmom, meg tudom valósítani akkor is, ha harmincon túl vagyok.
