Egy túra Erdélyben felér az újjászületéssel. Jól tudja mindezt állandó szerzőnk, Bartha Sámuel Gergely, aki ezekben a napokban csodálatos pillanatokat él meg külhonban, ám olvasóinkról sem feledkezett meg, hiszen a helyszínről jelentkezett az alábbi interjúval, amelynek alanya a román ötödik vonalban szereplő Nagybaconi Súgó kapusa, Albert Szilárd Attila.
Bartha Sámuel Gergely: – Mikor kerültél közelebbi kapcsolatba a labdarúgással?
Albert Szilárd Attila: – 2009-ben ismerkedtem meg a focival.
B. S. G.: – Mindig is kapus voltál vagy játszottál más poszton is?
A. SZ. A.: – Játszottam több poszton is, csatárként kezdtem, de mivel a sebességem nem volt meg, úgy gondoltam, hogy az akkori kapus, Kiss Hunor mellé beállok a kapuba és kipróbálom. Megkedveltem ezt a posztot, s rájöttem, hogy a csapatnak jobb, ha így segítek, a kapuban, mint kint, a mezőnyben, mert sokkal jobban oda tudtam tenni magam.
B. S. G.: – Hány tréningetek van egy héten?
A. SZ. A.: – Edzés nem igen szokott lenni, de a csapatból páran eljárunk focizni hetente egy-két alkalommal, bár jelenleg a bajnokság szünetel a koronavírus-járvány miatt, csak a megyei első osztályban játszanak a harmadik ligás feljutásért.
B. S. G.: – Mi volt pályafutásod során a legjobb eredményed?
A. SZ. A.: – U19-ben a második hely a 2016/2017-es szezonban, akkor 74 rúgott és 18 kapott gólunk volt, amiből tízet kaptam. Meg aztán volt a felnőtt csapat harmadik pozíciója, de közöttük csupán egy mérkőzésen védtem, a többi alkalommal csere voltam.
B. S: G.: – Szeretnél más alakulatban, esetleg magasabb osztályban is védeni?
A. SZ. A.: – Igen, persze, szeretném kipróbálni, milyen lenne felsőbb osztályban védeni, ahol minden héten edzés van és adódik lehetőség a fejlődésre.
B. S. G.: – Mennyire élsz tudatos sportolói életet? Odafigyelsz az étkezésedre?
A. SZ. A.: – Időközönként, most hogy két éve nem volt bajnokság, nem figyeltem, de most megint elkezdtem, bár ebben közrejátszott, hogy kétszer is eltört a jobb bokám. Mind a két alkalommal éppen a felkészülés előtt történt, így kimaradt a felkészülés meg a fél szezon. De arra tudom biztatni a fiatalokat, ne adják fel soha, mert minden kifizetődik és visszafordul.
B. S. G.: – Végül mit üzensz a nagybaconi szurkolóknak?
A. SZ. A.: – Elsősorban azt, hogy hiába voltak rossz eredmények az utóbbi években, bízzanak a társulatunkban, mert a csapat újraindulása óta nem volt nálunk ilyen sok nagybaconi. A 23-as keretből 16 baconi, és erre büszkék lehetünk. Azt megígérhetem, hogy a csapatért mindent megteszünk. Hajrá, Bacon Súgó!
