Miért ez és miért nem az vagy amaz? Ismert és kevésbé ismert sportembereket kértünk fel arra, merüljenek el a választott sportáguk rejtelmeibe, ezáltal engedjenek betekintést a mindennapjaikba. A március 7-től jelentkező rovatunkban aki ezúttal beavat a részletekbe: Korisánszky Dávid, az MTK kétszeres világbajnoki bronzérmes kenusa.
• Amiért beleszerettem a sportágamba: 2001-ben, nyolcéves koromban vitt le a vízitelepre Péter bátyám, aki már akkor korosztályos válogatott volt és családi összejövetelen nagyon sokat beszélt a kenuzásról, így kíváncsivá tett, hogy milyen is ez a kenuzás. Koletics Miklósnak, a nevelőedzőmnek köszönhetően nagyon jó alapokat kaptam a sportághoz, de ami ennél is fontosabb, hogy meg tudta velem szerettetni ezt a sportot.
• A sportággal kapcsolatos legnagyobb élményem: 2012-ben a bátyámmal páros hajóban nyertük meg a hazai válogatót, ezzel kivívtuk a jogot, hogy mi indulhatunk az olimpiai kvalifikációs versenyen. Hatalmas boldogság volt, hogy amikor a dobogó tetején álltunk, velünk szemben a családunk tagjai tapsoltak és mosolyogtak ránk. A mai napig élénken él bennem az egész verseny. Ha egy tökéletes pályát akarok elképzelni, akkor ehhez az emlékhez nyúlok vissza. Az olimpiáról lemaradtunk, ez iszonyatosan megtört minket, pedig csak 19 és 25 évesek voltunk. Hiszem, hogy ennek oka volt, ma már csak szép emlékeim vannak ezzel kapcsolatban.
• Akit a sportágon belül nagyra tartok: Pulai Imre olimpiai bajnok kenus. Nagyon tisztelem és felnézek rá. Nagyon jó viszonyt ápolunk, rendszeresen beszélünk telefonon, az sem ritka, hogy együtt kenuzunk a Kis-Dunán. Amikor rosszabb helyzetben volt a magyar kenu, ő sosem emlegette, hogy mi milyen gyenge kenusok vagyunk, és nem vagyunk méltók a válogatottságra – sok emberrel ellentétben. Segíteni próbált nekem és nekünk, mindig volt hozzám egy-két jó szava vagy esetleg a technikában mit tudnék csiszolni, elmondta, ő milyen edzéseket végzett. Számomra nagyon példa értékű, hogy amikor mindenki csak kritizált, ő segítő kezet nyújtott. Ugyanezt a mentalitást szeretném továbbvinni. Pont két hete, mielőtt eljöttünk a sevillai edzőtáborba, akkor futottunk össze egy kávéra és rengeteg jó tanáccsal látott el.
• Akivel a sportágon belül a legjobb viszonyban vagyok: Martinkó Gáborral, az edzőmmel van a legjobb viszonyom. Mindent meg tudunk beszélni és bármit elmondhatok neki. A nevelőedzőm azt belém nevelte, hogy csak akkor lehetek eredményes versenyző, ha maximálisan bízom az edzőmben és mindent el tudok neki mondani. Az elsők között volt, akivel megosztottam, hogy apa leszek. Mivel egy kicsit féltem és nem tudtam, hogyan fog ez kihatni az edzésekre, hazudni sem akartam neki, hogy amikor a menyasszonyomat viszem vizsgálatokra, éppen miért hagyok akkor ki edzést. Mondanom sem kell, hogy kettőnk között maradt mindaddig, amíg nem mondtam el mindenkinek, hogy apa leszek. Neki és a csapatnak köszönhetem, hogy még mindig kenuzok.
• Szezonbeli emlékezetes esemény: Takács Kincsővel a világbajnokságon mix párosban elért harmadik helyezésünk, és nemcsak azért, mert hosszú idő után tudtam újra világbajnokságon dobogóra állni, hanem mert ezt vele, egy nagyon jó igaz barátommal tudtam elérni. Na jó, azért az is sokat nyom benne, hogy rég nem volt vb-érmem. (nevet)
• Célkitűzés a jelenlegi évadra: Kanadában rendezik a világbajnokságot, abban a városban, ahol a bátyám edző és ahol él a családjával. Meg akarom velük élni azt a pillanatot, hogy világbajnoki dobogón állok előttük.
• Amit szeretnék elérni néhány éven belül: A legfontosabb dolog számomra, hogy a kisfiamat szeretetben neveljük fel a menyasszonyommal. Szobafestő képesítésem van, szeretnék jól menő vállalkozást felépíteni, amivel megadhatom azt az örömöt az embereknek, hogy olyan lesz a lakásuk vagy a házuk, amilyennek elképzelték.
• Amelyik sportot még kedvelem: Hatalmas vízilabda-rajongó vagyok gyerekkorom óta. Miután kiderült, hogy apa leszek, szükségem volt egy kis extra bevételre, így néhány lakásfestés mellett elvállaltam az UVSE csapatának hazai meccsein a reklámmolinók kihelyezését, valamint a hangosítás összeállítását. Más csapatsportágak is példát vehetnének az UVSE-ről, mert rengeteg fiatal, saját nevelésű játékosuk szerepel a felnőtt gárdában, és teszik ezt nagyon eredményesen, hiszen a lányok bajnokesélyesek és Európa egyik legjobb együttese, a fiúknak pedig erős középcsapatuk van. Ha lehetőségem lesz rá, el fogok menni a válogatottnak élőben szurkolni a budapesti világbajnokságon.
• Amit eddig még nem tudtak rólam: Mindig nagyon figyelek arra, hogy reggelente, amikor felkelek, a jobb lábam érje először a talajt és ezzel elkerüljem azt, hogy „ma bal lábbal keltem”.
