A jövő elkezdődött: huszonháromgólos vereség hazai környezetben – hét ifistával. Dunaújváros ennél szebbet, jobbat, többet érdemel.

Aki azt kérdezné a megdöbbent önmagától december 31-én délután négy óra tájban, D. Nagy Lajost idéző fennkölt énekhangon, hogy részegen ki visz majd haza, jelentjük, aggodalomra semmi ok.

Mintha csak egy volna közülünk. A hétköznap embere, aki átellenben leül a villamoson, hogy a Mechwart liget és a Jászai Mari tér között átböngéssze a reggeli hírlapot, netán az örökzsongó körúton a henteshez betérve két perc után ugyanúgy beleharapjon a mustárral tunkolt roppanós hurkába, mint mi. Minden filmszerepével azonosulni tudtunk, legyen az a szotyolát áruló Monori a Teleki téri piacról (Eldorádó), netán Berlioz az apokaliptikus hangulatú kultalkotásban (Meteo) vagy a kimértségével zseniális címszereplő lakáj az 1931-ben készült fekete-fehér mozi alig több mint két és fél évtizede forgatott remake-jében (Hippolyt). Eperjes Károly, a mindmáig méltán népszerű „Szamóca” életében is adódtak nehéz helyzetek, ám ahogy a Szentírás mondja, jaj a botrányokozónak. Nekünk, egyszerű földi halandóknak az a dolgunk, hogy ne legyünk botrányokozók. A nehézségek pedig – ha tudjuk keresztként hordozni – nem terhek lesznek, hanem áldások.

Tudósíthatna jégkorong-világbajnokságról, finom hangvételű, feszes beszámolóval jelentkezhetne vízilabda Európa-bajnokságról, netán évértékelő cikkben elemezhetné a honi asztalitenisz jelenlegi helyzetét. Egykori pingpongozóként, ifjúsági magyar bajnoki dobogósként nem állna távol tőle mindez, csakhogy Bruckner Gábor idestova egy évtizede kiszakadt a mókuskerékből, a huszonnégy óránként guillotine-ként leselkedő lapzárta bűvköréből.

Az ünnepi időszakban, december végén az ATV Egyenes beszéd címet viselő, Rónai Egon vezette műsorban jelentette be Bródy János, hogy 2026. április 11-én befejezettnek tekinti zenei karrierjét.

Bronxi mese: ha valakinek azt mondják, Edson Arantes do Nascimento, nem biztos, hogy kapásból rávágja, hogy a világ valaha volt legjobb futballistáját, Pelét „rejti” a név, és ugyanez igaz Allan Stewart Konigsberg esetében is.

Idestova egy éve, 2025 januárjában számolt be arról honlapunk, hogy havi három és fél millió forintért bérelhető a VII. és a VIII. kerület határán lévő, a Rákóczi út 82. alatt található egykori Európa mozi, amely legutóbb oktatási központként üzemelt.  

Akik az elmúlt hetekben megfordultak a Teréz körút elején, érdekes látványra lehettek figyelmesek.

Valósággal beszippantja a nézőt. Némi pátosszal élve több mint egymillió ember nem tévedhet, és ez még akkor is igaz, ha a fenti nézőszám annyiban csalóka, hogy ezen sorok írójának tudomása van olyan rajongóról, aki több mint harminc (!) alkalommal tekintette meg moziban a Hogyan tudnék élni nélküled? címet viselő romantikus vígjátékot. Mielőtt valaki azt gondolná, mindez lehetetlen, maradjunk annyiban, a 2024. december 12-i nyitány ellenére Orosz Dénes – valóban nagyszerű – alkotása még manapság is műsoron van.

Angyalföldön imába foglalták a nevét. 2002-ben azzal került be a hírekbe és a sportoldalak hasábjaira, hogy vállalva minden vélt vagy valós kockázatot, megoperálta a Vasas szépreményű futballistáját, a komoly szívzűrrel küzdő Pál Zoltánt.