MAGYARORSZÁG–ÉSZTORSZÁG 1–0 | A csütörtök esti felkészülési mérkőzésen bár legjobbjaink portálunk várakozásának megfelelve minimális különbséggel nyertek, az nem intézhető el egy félmondattal, vajon mindent megvalósított-e abból nemzeti csapatunk, ami hétfő este, Bulgária ellen is sikerre vezethet.

Már mindenki ünnepelt a lelátón s a gyepen, már mindenki lepacsizott a többiekkel, amikor egyszer csak történt valami. A Puskás Aréna kivetítőjén megjelent a felirat, amit legfeljebb az éppen ügyeletes Péterfy Sándor utcai kórház sebészeti részlegén néz ennél is jobban meghökkenve az ember: VAR vizsgálat. És a derék osztrák sporttárs odakucorodott a kistévé elé, mint hajdanán a nagyi, amikor meghallotta Az Onedin család fülbemászó főcímzenéjét. Gól volt, gól nem volt – Bolla Bendegúz bal felső sarkos, védhetetlen bombája után hiába virított a helyszínen a találkozó 37. percében a felirat, hogy 1–0, az egyes csakhamar eloldalgott. Ám ami késik, nem múlik: Szoboszlai szöglete után Kalmár teszi rögtön kapu elé a labdát, a jókor, jó helyen lévő Ádám Martin pedig nem csupán a magyar válogatott aznapi, de önmaga első nemzeti színekben jegyzett gólját is megszerzi fejjel (1–0). 

Nem érdemtelenül vonulhatott előnnyel a szünetre a meggypiros mezes sereg, ám a labdabirtokláson alapuló előrevédekezést nem elégszer tudták megvalósítani Marco Rossi tanítványai, ami azért elgondolkodtató, mert válogatott szinten nem nevezhető extraklasszisokból álló betyárbrigádnak Észtország, márpedig néhány nap múlva Bulgária vélelmezhetően ennél is agresszívabb futballal kirukkolva nagyobb ellenállást fog kifejteni, hiszen akkor már tétre, helyre, befutóra fog zajlani a küzdelem. 

Csata csütörtökön is volt, még ha visszafogott nívón is, az ellenben derűlátásra ad okot, hogy hétköznap lévén egy felkészülési találkozóra mintegy negyvenezer embert kicsábítottak a Dibusz – Lang, Orbán, Szalai Attila – Bolla (Botka, 84. p.), Kalmár (Kleinheisler, 60. p.), Vécsei (Nagy Ádám, a szünetben), Kerkez – Szoboszlai (Csoboth, 76. p.), Ádám Martin (Gazdag, 60. p.), Sallai (Németh András, 76. p.) felállásban futballozó mieink. A bizalommal élt a magyar gárda, és ez még akkor is igaz, ha a hajrához közeledve aligha a lelátókon feltűnő ifjú iskolásoknak kedvezve Szoboszlai Dominik és Sallai Roland kő-papír-ollóval döntötte el, melyikük lője a jogosan megítélt 11-est… Bár az MLSZ hivatalos műsorfüzetében hungarikumként tüntették fel a szerkesztők Jávor Pált, a kuvaszt vagy éppen a János vitézt, legközelebb erre is gondolhatnak, lévén ha már a virtuális reklámtáblákon rendre feltűnt a Tippmix felirat, fogadni mernénk, Marco Rossi nem így képzelte az ötvenedik, magyar szövetségi kapitányként vezényelt meccsét, kiváltképp, mert a nagy lehetőség „természetesen” kimaradt. 

A nagyszerű napot kifogó észt kapus, Karl Hein mellett persze Dibusz Dénest is meg kell említeni, ugyanis nem egyszer fontos pillanatokban mentett nagyot a Ferencváros cerberusa, márpedig hétvége közelsége ide, tavaszvárás oda, néha nem árt józannak maradni. Martini Botkával meg a többiekkel elsőre ugyan jól eshetett, ám ne feledjük, a fejfájás mindig csak másnap jelentkezik.

A találkozó fotógalériája megtekinthető: ITT