A sportoló nem csupán fut, cselez, lő és gólokat szerez, hanem naná, hogy táplálkozik is. A Foci a köbön oldalon korábban rendszeresen jelentkező rovatot újjáélesztve különböző csapatsportágakban remeklő hölgyeknek és uraknak adjuk át a képzeletbeli kötényt, amelyben kifejthetik, mi a kedvenc ebédjük, mi volt számukra a feketeleves vagy éppen mire koccintanak. Ezúttal Helembay Fanni, a női kézilabda NB I-ben 34 ponttal a tabella 4. helyén végző Váci NKSE válogatott beállója osztja meg gondolatait a nem szigorúan konyhán belüli tapasztalatairól.

SIKER, ÉHSÉG Amit elterveztünk erre a szezonra a csapatommal: Azt hiszem, hogy amit elterveztünk, azt sikeresen meg is valósítottuk szerencsére. A negyedik helyen végeztünk a bajnokságban, és úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó eredmény. Nyilván egy sportoló mindig többet akar, szépen csillogott volna az a bronz is, de összességében elégedett voltam a szezonunkkal. Ami mindebből megvalósult: Mint ahogy említettem, a negyedik helyre nagyon büszke voltam a csapatommal, hatalmas erő kellett hozzá, hogy minden úgy sikerüljön, ahogy elterveztük, remélem, idén is legalább ennyire sikeresek leszünk. Amit „bedobok” közvetlenül meccs előtt: Mérkőzés előtt nagyon fontos az étkezés, a meccs kezdése előtt négy órával eszem utoljára, nekem ennyi idő kell, mire megemésztem és tudok normálisan futni utána. Ez általában meccsnapon teljes kiőrlésű vagy durum tészta szokott lenni valami finom feltéttel, például milánói spagetti, carbonara, tonhalas-olivás tészta, ilyesmik, amit magamnak készítek el itthon általában vagy még előző este vagy aznap reggel. Amit „bedobok” közvetlenül meccs után: Szoktam engedni a kísértésnek, mivel nagyon sok kalóriát égetek el meccs közben, ezért utána, amit éppen megkívánok, azt eszem, ez lehet pizza vagy szendvics, netán éppen csak egy saláta, ez attól függ, mit kíván a szervezetem. Általában egészségesen táplálkozom, nem követek semmilyen diétát, de azért odafigyelek, mit rakok a tányéromra. 

FEKETELEVES Meccs, amit kitörölnék az emlékezetből: Egy sportoló életében szerintem azért számos olyan mérkőzés van, ami sikerülhetett volna jobban vagy nyerhető lett volna, ilyenekre nem szívesen emlékszik vissza az ember, úgy gondolom, de példát nem nagyon tudok hozni, ami annyira megviselt volna, hogy kitörölném az emlékezetemből. Minden mérkőzésből, főleg a rosszakból lehet a legtöbbet tanulni. Mérkőzés, amelyen személy szerint nem ment a játék: Nagyon kevés olyan mérkőzés van a múlt szezonból, illetve szerintem a jövőben is így lesz, ahol százszázalékosan meg voltam magammal elégedve. Persze, voltak jó meccseim, de az ember tudja, mikor és milyen helyzetben hibázott vagy döntött rosszul, ezeken szeretek dolgozni. Nem mondom, hogy nem vagyok megelégedve magammal, de kiemelni nem tudok egy találkozót sem, ahol nagyon rosszul ment, mert mindig próbálok valahol segíteni a csapaton. Ha érzem, hogy elől nem megy annyira, akkor hátul dolgozok duplán vagy fordítva. Étel, amire gondolni sem tudok: Szerencsém van, nem vagyok válogatós. Amit talán ki tudnék emelni, hogy nem szeretem, illetve nem enném meg a büdös sajtokat, sajnos azokat nem annyira kedvelem, de semmi bajom azzal, ha valaki azt eszi mellettem, természetesen. (mosolyog) Ital, amit sohasem iszom: Igazából minden újat szeretek kipróbálni, az egyetlen, amihez próbálom tartani magam, hogy napközben csakis vizet vagy citromos vizet fogyasszak és ne cukros szörpöket igyak. 

ASZTAL, TÁRSASÁG Az ideális reggeli: Nálam ez egy-két tojásból készült rántotta vagy tükörtojás, amihez tortilla lapot fogyasztok és sok zöldséget, kávával és két nagy pohár citromos vízzel. Az ideális ebéd: Ez azért fogós kérdés, mert ha két edzésem van napközben, akkor valami jó szénhidráttal próbálom bevinni a megfelelő tápanyagokat. Ez általában valami teljes kiőrlésű tésztás étel vagy rizzsel elkészített hal, illetve csirke- vagy marhahús. Az ideális vacsora: Általában szeretem a könnyedebb vacsorákat, hogy aztán ne legyen nehéz a gyomrom alvás közben, így ott egy jó kis cézár salátára szavazok akár csirkével vagy királyrákkal, vagy valami könnyű kis adag ételre. Az ideális desszert: Eléggé édesszájúnak mondanám magam, szeretek desszertet enni, ám általában csak akkor, ha megkívánom, de azt akkor, ott, azonnal kell. Szeretem a palacsintát, a túrógombócot, a tiramisut. De szerencsém van, mert sütni is nagyon szeretek. Ezeket magamnak otthon megcsinálom, kivéve a túrógombócot, azt édesanyámra bízom, az övé a legfinomabb, amit ettem életemben. 

KOCCINTÓ Legemlékezetesebb szezonbeli diadal: Úgy gondolom, azért minden meccs, amit megnyer egy csapat, az diadalnak fogható fel. Nyilván ha egy erősebb ellenféllel szemben sikerül győzelmet aratni, az külön öröm a csapat és az edző számára. Talán az otthoni utolsó olyan meccseinket mondanám, ahol bebiztosítottuk magunknak a negyedik helyet. A 2021/2022-es évadbeli legjobb meccsem: Talán az otthoni Fradi elleni meccset említeném, ahol kikaptunk ugyan eggyel, de az egész mérkőzés nagyon izgalmas volt mind belülről, mind kívülről. Ott úgy éreztem, minden összejön. (Május 30-án, a 13. fordulóból elhalasztott bajnokin 30–29-re nyert a Ferencváros úgy, hogy a szünetben 13–17-et mutatott az eredményjelző, a váciak legeredményesebbjének a nyolcgólos Helembai Fanny bizonyult – a szerző) Legnagyobb siker a konyhában: Nagyon szeretek főzni. Amikor különköltöztem, ez mindennapossá vált, sokat köszönhetek édesanyámnak, hiszen kislánykorom óta segítettem neki a konyhában mindenben, ezért könnyű volt tanulni, illetve egyedül már tudtam, mihez nyúljak, nem volt új semmi. Nekem az a siker, amikor megdicsérik a főztöm. Szerencsére a férjem mindig elégedett vele, és szereti, ha főzök, így nekem ez elég. Ha ital, akkor… Ha kikapcsolódunk a barátokkal, akkor szeretek elkortyolni egy pohár jó minőségű száraz fehérbort vagy egy gin-tonicot. Ám ez természetesen akkor fordul elő, ha másnap reggel nincs edzés.