Miért ez és miért nem az vagy amaz? Ismert és kevésbé ismert sportembereket kértünk fel arra, merüljenek el a választott sportáguk rejtelmeibe, ezáltal engedjenek betekintést a mindennapjaikba. A március 7-től jelentkező rovatunkban aki ezúttal beavat a részletekbe: Jenkei Péter atléta, a Vasas hosszútávfutója.
• Amiért beleszerettem a sportágamba: Édesapám jóvoltából az atlétikapályán és a futóversenyek világában nőttem fel, hamar motivációt találtam a minél jobb eredmény elérésében – legyen szó pálya-, mezei-, vagy utcai futóversenyről –, amely még mindig tart. (Jenkei Andrásról van szó, akiről többek között azt érdemes tudni, hogy 1983-ban a párizsi maraton a Sportágválasztó jelenlegi alanya édesapjának sikerét hozta, illetve aki manapság is kötődik a Vasas atlétikához, lévén a 111 esztendős egyesület aranygyűrűse szakosztály-igazgatóként szolgálja a piros-kékeket – a szerző)
• A sportággal kapcsolatos legnagyobb élményem: Hatévesen volt szerencsém ott lenni az 1998-as budapesti atlétikai Európa-bajnokságon, ami hatalmas élmény volt. Bízom benne, hogy jövőre a hazai rendezésű világbajnokság is az lesz, most viszont már lényeges kérdés, hogy résztvevőként vagy nézőként tudom ezt megtenni.
• Akit a sportágon belül nagyra tartok: Sok nevet tudnék mondani akár itthonról, akár külföldről. Tavaly szeptemberben a Berlin Maratonon volt szerencsém találkozni Kenenisa Bekelével, aki hosszú időn át 5000 és 10000 méteren egyszerre tartotta a világcsúcsot és mindössze két másodperccel maradt el attól, hogy egy időben a maratoni világcsúcs is az övé legyen.
• Akivel a sportágon belül a legjobb viszonyban vagyok: Természetesen a vasasos csapattársaimmal, ezen kívül a legjobb magyar hosszútávfutók közül Koszár Zsolttal, Józsa Gáborral, Farkas Dáriussal vagy éppen Csere Gáspárral.
• Szezonbeli emlékezetes esemény: Az áprilisi berlini félmaratonon sikerült új egyéni csúcsot futni (65:13), erre mindenképp jó érzéssel gondolok vissza. Illetve az Atlétikai Csapat Bajnokságon a minél több pont gyűjtése érdekében elindultam 3000 méteres akadályfutásban is, ami egy új és nagyon pozitív élmény volt, hiszen meg tudtam nyerni a nyugati elődöntő versenyét.
• Célkitűzés a jelenlegi évadra: Szeretném megjavítani a maratoni egyéni csúcsomat.
• Amit szeretnék elérni néhány éven belül: Szeretném 35 évesen is elmondani magamról azt, amit most 30 esztendősen elmondhatok. Gyerekkorom óta sikerült minden szezonban előrelépni és legalább egy egyéni csúcsomat megdönteni. Tavaly például 5000 méteren, 10000 méteren és félmaratonon is egyéni csúcsot futottam.
• Amelyik sportot még kedvelem: A labdarúgást. Gimnáziumban, illetve az első egyetemi éveim alatt még rendszeresen eljártunk a barátaimmal kispályán játszani, most már sajnos nem fér bele az időmbe.
• Amit eddig még nem tudtak rólam: 14 éves koromban egy korábbi NB I-es bajnok edző csábított, hogy váltsak sportágat és élvonalbeli futballistát farag belőlem, miután látott egy iskolai bajnokságon.
