Életük a pálya: az október 13-án, szerdán indított rovatunkban olyan oldalukról mutatkoznak be az általunk felkért labdarúgók, amelyet még csapatuk szurkolói sem feltétlenül ismernek. A futballisták nemcsak a gyermekkorukat idézik fel, hanem némi betekintést is engednek a jelen kulisszái mögé, mint ahogy természetesen nem maradhat el a múlt és a jövő érintése sem. Akivel ezúttal elmerülünk a részletekben: Romhányi Tamás, a Nógrád megyei I. osztályban 28 ponttal a 2. helyen telelő Silver Tüzép KSE Karancslapujtő játékos-edzője, korábbi NB I-es futballistája.
KÖLYÖKIDŐ | Jelem az óvodában | Cseresznye. | Kedvenc tantárgyam | Történelem. | Emlékezetes csínytevésem | Egy időben híre ment annak, ha eszel egy kicsit a krétából, akkor belázasodsz. Én ezt kipróbáltam és működött is: a harmadik óra után hazaküldött az osztályfőnök. Nagy örömmel indultam haza, ám otthon Édesanyám viszont – maradjunk abban, hogy – kicsit meglepett. Adott egy gyógyszert és visszaküldött az iskolába. | Első futballélményem | Édesapámmal otthon mindent focipályává és kapukká alakítottunk. Bent a házban, az udvaron, a kertben. Már gyermekként is minden percben csak a focival foglalkoztam.
(FO)CIVIL | Legjobb tulajdonságom | Túlságosan jószívű vagyok. | Legrosszabb szokásom | Túlságosan jószívű vagyok. | Étel, amit imádok | Tatár beefsteak. | Film, amit többször láttam | Ponyvaregény. | Zene, amit általában hallgatok | Deep house. | Hobbim | Film- és meccsnézés.
PÁLYATÁRS | Karrierem legjobb meccse | 2007-ben Kazincbarcikán fociztam és akkoriban a Ferencváros is a másodosztály tagja volt. Hazai pályán fogadtuk a Fradit, az én feladatom Lipcsei Péter hatástalanítása volt. Ez nagyjából sikerült is, mert a mérkőzés legjobbjának választottak. A találkozó eredménye 2–2. | Gólom, amire szívesen emlékszem | Egerben játszottam és az Orosháza volt az ellenfél. 3–0-ra sikerült abszolválni azt a meccset és a harmadik gólt sikerült nekem szerezni. Egy röviden felszabadított labdára startoltam rá és körülbelül huszonöt méterről, jobb külső rüszttel a hosszú felső sarokba rúgtam a lasztit. | Mérkőzés előtti rituálém | Van egy szakadt alsónadrágom, amit már vagy tíz éve hordok. Már annyi lyuk van rajta, hogy egy másikat is alá kell vennem. A többiek szétcinkelnek érte, de nélküle nem játszom meccset. | Sérülés, amit elfelejtenék | Az egri csapattal már kivívtuk a feljutást az első osztályba. Az utolsó előtti fordulóban a Szegeddel játszottunk. Csereként léptem pályára és a beállásom után két perccel egy ütközés során aláfordult a térdem és elszakadt a keresztszalagom. Soha nem jön jól egy ilyen nagy sérülés, de ez akkor tényleg rosszkor jött! | Barát a futballban | Hála Istennek, sok barátot szereztem a karrierem során, de ha csak egyet kell kiemelnem, Debreceni Dávid. Vele játszottam a legtöbbet. Rengeteg szép emlékünk van. (nevet) | Az öltözőben mellettem ül | Pál Gergő és Sándor Attila. | Cél a mostani szezonban | Minél több meccset megnyerni. | Ami a pályafutásomból még kimaradt | Sikerült nyernem NB II-es bajnokságot, NB III-ast többször is. Az NB I-ben viszont csak egyszer léptem pályára. Itt van egy kis hiányérzetem.
