Életük a pálya: az október 13-án, szerdán indított rovatunkban olyan oldalukról mutatkoznak be az általunk felkért labdarúgók, amelyet még csapatuk szurkolói sem feltétlenül ismernek. A futballisták nemcsak a gyermekkorukat idézik fel, hanem némi betekintést is engednek a jelen kulisszái mögé, mint ahogy természetesen nem maradhat el a múlt és a jövő érintése sem. Akivel ezúttal elmerülünk a részletekben: Bobál Dávid, az NB I-ben szereplő Zalaegerszegi TE FC korábbi utánpótlás-válogatott játékosa, az NB II-ben a feljutásra pályázó Vasasban futballozó Bobál Gergely ikertestvére.
KÖLYÖKIDŐ | Jelem az óvodában | Esernyő. | Kedvenc tantárgyam | Matematika. | Emlékezetes csínytevésem | Az iskolában átvertük a tanárokat Gerivel. | Első futballélményem | Nagypapám kertjében focizunk a testvéreimmel, Benivel és Gerivel.
(FO)CIVIL | Legjobb tulajdonságom | Segítőkészség és pozitivitás. | Legrosszabb szokásom | Feleségem szerint, hogy néha kétszer kell mindent elmondani. | Étel, amit imádok | Feleségem aranygaluskája. | Film, amit többször láttam | Becstelen Brigantyk. | Zene, amit általában hallgatok | Drake-től bármi. | Hobbim | NBA, kerékpár.
PÁLYATÁRS | Karrierem legjobb meccse | A Videoton elleni „bajnoki döntő”. | Gólom, amire szívesen emlékszem | A Mezőkövesd elleni bomba. | Mérkőzés előtti rituálém | Ebéd utáni alvás. | Sérülés, amit elfelejtenék | Tizenhat évesen keresztszalag-szakadást szenvedtem. | Barát a futballban | Rengetegen, talán nem is volt olyan csapattársam, akivel ne jöttem volna ki. | Az öltözőben mellettem ül | Zoran Lesjak. | Cél a mostani szezonban | Biztos bennmaradás. | Ami a pályafutásomból még kimaradt | Válogatottság.
