Tizenegyes, mégsem büntető: 2022. július 4-től megújult formában és felvetésekkel, összesen tizeneggyel jelentkezik az eddig csak labdarúgókat bemutató Kapuskérdések rovat, ugyanis immár nem csupán futballisták, hanem egyéb csapatsportágak – jégkorong, kézi- és vízilabda – ismert vagy kevésbé ismert cerberusait is felkérjük, hozzák közelebb szakmájukat olvasóinkhoz. Aki az alábbiakban megússza kapott gól nélkül, miközben az érdeklődésünket nem hárítja: Berla Dániel, a Pest megyei IV. osztály Délkeleti csoportjában 20 lejátszott bajnoki után 38 ponttal a tabella 3. helyén végző Kókai KSK kapusa.
| 1 | Amiért kapus lettem | Iskolai focin álltam először kapuba, és egyből magával ragadott ez a „szakma”. Egy barátom kérésére le is mentem az első edzésemre az egyesülethez, ahol szeretettel fogadtak. Gyorsan magával ragadott a versenyszerű sportolás, ugyanis az első két meccsemen nagyon jól sikerült a bemutatkozás, így hétről hétre csak azt vártam, hogy mikor védhetek újra egy mérkőzésen.
| 2 | Amit nem kedvelek a saját posztomban | Amit nem szeretek, az az, hogy nem tudok segíteni a gólhelyzetek kialakításában, ugyanis ekkora rizikót nem vállalhatok fel a posztomon, így hátulról kell figyeljem az eseményeket.
| 3 | Idézet, ami hozzám illik | „Kapusként egy harcosnak kell legyél, mert minden védés egy megnyert csata.”
| 4 | Mérkőzés előtti rituálém | Nem vagyok túlzottan babonás, viszont minden kezdő sípszó előtt a kapumhoz sietek és megérintem az oldalsó kapufákat és a felső lécet is.
| 5 | Aki ellen nem szeretek védeni | A megyei bajnokságban gyakran cserélődnek a csapatok, ezáltal nincs kimondott játékos, aki ellen nem szeretek védeni, viszont a pályafutásom alatt sok jó csatárral találkoztam már, így mindenkire maximálisan próbálok felkészülni.
| 6 | Szezonbeli legjobb meccsem | A legjobb mérkőzésem az előző szezonban talán a legfontosabb is volt egyben, ugyanis az utolsó fordulóban a Szentmártonkáta otthonában léptünk pályára, és ez a találkozó döntött a 3. hely sorsáról. Szerencsére jó formát mutattam a meccsen, több védéssel is tudtam segíteni a csapatot, és végül kapott gól nélkül, 1–0-ra megnyertük az összecsapást és ezzel a bronzérmet is sikeresen behúztuk.
| 7 | Pályafutásom eddigi legjobb mérkőzése | Egy U19-es találkozót mondanék a legjobb meccsemnek, ugyanis ekkor a Valkó volt az ellenfelünk, amelyen nemcsak annak örülhettem, hogy kapott gól nélkül sikerült lehoznom a találkozót, hanem annak is, hogy két tizenegyest is sikerült hárítanom.
| 8 | Emlékezetes potyagól, amit kaptam | Még a pályafutásom elején történt, amikor egy hazaadott labdát át akartam venni, de sajnos a játékszer átgurult a talpam alatt, és ezután szép lassan a kapuba csordogált. Azt gondolom, hogy minden kapus életében előfordul, hogy potyagólt kap, de az a legfontosabb, hogy hogyan reagálunk erre és miként építjük fel újra magunkat mentálisan.
| 9 | Kapuskolléga, akivel a legjobb viszonyban vagyok | A testvéremet, Berla Attilát mondanám, akinek sikerült az NB I-ben is bemutatkoznia, így nagyon sok hasznos tanáccsal tudott ellátni és többször együtt mentünk a pályára gyakorolni, de természetesen nemcsak a zöld gyepen, hanem a mindennapokban is sokat vagyunk együtt és nagyszerű testvéri viszonyt ápolunk.
| 10 | Barát a mezőnyjátékosok közül | A legjobb barátom, Otschisnig Viktor, akivel lassan 17 éve tart a barátságunk, és ő is a Kókai KSK csapatát erősíti, azonban vele nem a futballpályán ismerkedtem meg. Szerencsére úgy hozta a sors, hogy csapattársakként is közösen küzdhetünk a sikerekért.
| 11 | Egyéb csapatsportág kapusa, akit sokra tartok | Szinte majdnem minden labdás sportot követek, nagyon sok nagyszerű kapust látok a televízióban, de ha mégis egyet kéne kiemelni, akkor Vogel Somát mondanám, a magyar vízilabda-válogatott kapusát. Csodálom, hogy mennyire erős mentálisan, és amit én az erősségemnek tartok, a büntetők hárítását, azt ő valami nagyon magas szinten tudja véghez vinni, ami számomra nagyon inspiráló.
