Tizenegyes, mégsem büntető: 2022. július 4-től megújult formában és felvetésekkel, összesen tizeneggyel jelentkezik az eddig csak labdarúgókat bemutató Kapuskérdések rovat, ugyanis immár nem csupán futballisták, hanem egyéb csapatsportágak – jégkorong, kézi- és vízilabda – ismert vagy kevésbé ismert cerberusait is felkérjük, hozzák közelebb szakmájukat olvasóinkhoz. Aki az alábbiakban megússza kapott gól nélkül, miközben az érdeklődésünket nem hárítja: Bogdán Benjámin, a Baranya megyei I. osztályban 2 forduló után 4 ponttal a tabella 2. helyén álló Siklósi FC labdarúgója.
| 1 | Amiért kapus lettem | Gyermekként utáltam a labdarúgást. Általános iskolás koromban, körülbelül tíz-tizenegy évesen egy délutáni kézilabda szakkörön az akkori testnevelő tanárom megkérdezte, ki az, aki beáll a kapuba a lövésekhez? Senki nem vállalta először, valahogy a semmiből egyszer csak spontán gondoltam egyet és jelentkeztem, hogy majd én megyek. Egész jól ment, nagyon tetszett a poszt, azután a barátaim hatására elkezdtem focizni is, természetesen ott is a kapuban szerepeltem. Egyre jobban ment a védés, és utána már nem volt kérdés számomra, hogy ezt szeretném csinálni.
| 2 | Amit nem kedvelek a saját posztomban | Azt szoktam mindig mondani, ha van egy csatár, aki tíz „százas” helyzetből kilencet kihagy, de egyet berúg, ő lehet a meccs hőse. Ezzel szemben, ha egy kapus tíz „százas” helyzetből kilencet hárít, de egy gólban benne van, ő lesz a bűnbak.
| 3 | Idézet, ami hozzám illik | Szokták mondani, hogy a kapusok nem normálisak, zizik, beütésük van, persze jó értelemben... Ezt már én is sokszor megkaptam és nem alaptalanul. Nem vagyok sajnos egy egyszerű eset, sok csapatomnál volt már egy-egy konfliktushelyzet, amiben ez megmutatkozott.
| 4 | Mérkőzés előtti rituálém | Régen a meccs előtti húslevesre esküdtem, elmaradhatatlan volt, ahogy a húgomtól kapott szerencsekarkötő, a megszokott relax zenék vagy a kedvenc alsógatyám is... Most már nem mindig tartom be ezeket, de igyekszem odafigyelni már előtte való naptól az étkezésre, a bevitt tápanyagokra, fejben próbálom helyre tenni magam, összeszedni a gondolatokat, kirakni a helyemre a kedvenc aláöltözetet és amire még szükség lesz. 
| 5 | Aki ellen nem szeretek védeni | Szeretem a kihívásokat, így örülök, ha jó játékosok ellen védhetek, viszont a csapataimnál az edzéseken mindig meggyűlt a bajom a kevésbé képzett, úgymond cserejátékosokkal. Az ő lövéseik, megoldásaik mindig váratlanok és gyakran sérülésveszélyesek voltak, sose szerettem ezt. A legrosszabb, mikor kilenc pocsék próbálkozás után a tizedik összejön náluk, majd utána azt kell hallgatni, pedig ha reggelig próbálkozna, akkor sem tudná megismételni.
| 6 | Előző szezonbeli legjobb meccsem | Sajnos az utóbbi két év nem a labdarúgásról szólt az életemben, így a legközelebbi mérkőzés, amit ki tudok emelni, egy Dunaföldvár–Dombóvár meccs 2020-ból, amelyen 1–0-ra nyertünk meg idegenben és több nagy védéssel tudtam a csapatot segíteni, de nem csak ettől lett ez a találkozó emlékezetes, ugyanis a mérkőzés előtt volt egy megérzésem, amit el is mondtam Szabados Zsolt kapusedzőnek, ami valahogy így hangzott: „Szoszo, figyeld meg, lesz a mai meccsen egy 11-es, de ki fogom védeni.” A 64. percben meg is történt a 11-es, már előre mosolyogtam a kispad felé... Majd ahogy ígértem, ki is védtem, ekkor kimutattam a kispad felé, ő is csak nevetett rajtam. (2020. október 4-én, a Tolna megyei I. osztály 7. fordulójában Horváth Árpád 24. percben szerzett találatával vitte el a három pontot a Dombóvár – a szerző)
| 7 | Pályafutásom eddigi legjobb mérkőzése | Nehéz kiemelni konkrétan egy mérkőzést, inkább egy-egy időszak, ami megmaradt. Kaposváron Házi László, Toponáron Horváth Lajos és Dombóváron Szabados Zsolt kapusedzőkkel eltöltött évek, amik a legjobbak voltak. Minden mérkőzésre úgy tudtam kiállni, hogy tudtam, nem lehet probléma. Nagyon jól felkészítettek, ha volt is egy-két meccs, ami nem jól sikerült, összességben többnyire mindig tudtam a csapat teljesítményéhez hozzátenni.
| 8 | Emlékezetes potyagól, amit kaptam | Az a fajta kapus vagyok, aki sajnos a bravúrok mellett bármikor képes potyát is kapni. Ezeknek a száma szerencsére mára lecsökkent, de utánpótlásban, U15-U16-ban gyakran előfordult, hogy szögletből gólt kaptam, vagy ha már az ellenfélnek nem ment, hát ajándékoztam nekik egy-egy helyzetet.
| 9 | Kapuskolléga, akivel a legjobb viszonyban vagyok | Mivel a mérkőzéseken csak egy kapus állhat a csapat kapujában, így gyakran rivalizálás van a poszton a kapusok között, ezzel én sem voltam másképp. Dombóváron 2021-ben Szabados Zsoltival dolgozhattam egy évet. Korábban több éven keresztül volt a régi NB III-as csapat meghatározó kapusa, velem akkor már csak főleg kapusedzőként volt kapcsolatban. Sajnos az utóbbi időben már keveset beszélünk, de számomra egy igazi példakép és mentor marad a sportban és emberileg is.
| 10 | Barát a mezőnyjátékosok közül | Nehéz kiemelni egy embert. Jelenleg Siklóson nagyon jó a közösség, de csak néhány hete játszok itt. Korábban Toponáron és Dombóváron is egy kiváló, fiatalos közegben szerepelhettem, nagyon jó embereket ismertem itt meg, akikkel jó kapcsolatot ápoltam. A mai napig, ha összefutok valakivel, jót tudunk beszélgetni. Tamásiból Sipos Norbival és Kovács Petivel rendszeresen találkozunk, így is, hogy már nem ott élek. Igaz a mondás, a sport összeköt és rengeteg barátságot lehet általa kötni. Mindez különösen igaz a labdarúgásra.
| 11 | Egyéb csapatsportág kapusa, akit sokra tartok | A többi sportot csak a közösségi média felületein követem. Mikler Rolandnak, a magyar kézilabda-válogatott kapusának a játéka nagyon tetszik, évek óta topszinten teljesít, meghatározó tagja a csapatainak, ezen kívül úgy gondolom, kapusként a labdarúgásba is át lehet tőle konvertálni bizonyos mozdulatokat egy közeli félmagas vagy magas labda hárításához. Ezen kívül természetesen nem lehet elmenni szó nélkül a vízilabda-válogatottal legutóbb nagy sikert elérő Vogel Soma mellett sem.
