Meseszerű történet az övé – legalábbis ami a karriert, a sportpályafutást illeti. Olykor mutatja a tévé, írnak róla az újságok, foglalkoznak vele. Nem keresi a rivaldafényt, ahogy ezúttal sem, pedig miközben a többségnek csak beszélnie van miről, neki mondania is volna mit. Nagy különbség.  

Tinilányok tucatjai rajonganak érte. Titokban arra vágynak, hogy a homlokukra csókot lehel vagy a zsemlés papírzacskóra az aláírás mellett a telefonszámát is odabiggyeszti, miközben megvillantja az el-elkalandozó, valószerűtlenül szomorú tekintetét. Közel a harminchoz persze már tudja az ember, mi az, amit akar, s mi az, amit nem. Imádja a sportágát, ha tehetné, s mindent újrakezdhetne, ismét nyeregbe pattanna, s elsuhanna, ameddig csak utat lát maga előtt. A Sportágválasztó címet viselő rovatunkban hitelt érdemlő monológra számítottunk, s azt is kaptuk, miközben a megszólított sportágat váltott – kikosarazás lett a vége.   

Nem nyilatkozik. Nem mondja el, hány évesen ült először háromkerekűre a gügyögve gyorsuló kócos Kati diszkrét fellökése után, mint ahogy azt sem kürtöli világgá, Lance Armstrongot vagy Chris Juul-Jensent tartja-e többre. Ám valahogy mi ezt egy pillanatig sem bánjuk, hiszen fontos, nagyon is valós gondra hívja fel a figyelmet az inkognitóban maradó sportember.   

Ami a problémám: nem szeretném, ha a jelenlegi körülmények között a gyerekek elkezdenének biciklizni – fogalmazott egyértelműen a névtelenséget ugyan nem kérő, de részünkről egyértelműen kapó kerékpáros, feloldva a kételyt, miért is nem vállalkozik a rovat kérdéseinek megválaszolására. – A magyar társadalom és gazdaság alkalmatlan arra, hogy egy tipikus, átlagos magyar családból származó gyerek bármit is el tudjon érni ebben a sportágban. A végén csak megszereti, aztán meg el kell engednie, ami szívfájdalom…

A legmegdöbbentőbb azonban csak ezután következett. És ez az, ami rávilágít a sportág valós gondjaira, miközben az úr nem az űrből érkezett, s nem is oda tart.  

Maga a sportág ebben az országban már nem létezik, még csak versenyezni sem tudnának itthon. 

Bár felelős természetesen jó magyar szokás szerint nincs, mi azonban mégis találtunk. Szerintünk Brüsszel a hibás. Megszavazzuk?