Ahogy a különböző sportágak kiválóságai, úgy az idei esztendő is heroikus hajrába kezdett. A csak decemberben jelentkező rovatunkban nagyszerű sportemberek fogalmazzák meg gondolataikat a karácsonnyal és az új évvel kapcsolatban. Akivel ezúttal ünnepi hangulatba kerülünk: Muhari Eszter, kadét-világbajnok, ötszörös kadét-Európa-bajnok, kétszeres junior Európa-bajnoki bronzérmes, háromszoros egyéni felnőtt magyar bajnok párbajtőrvívó.
Amit nekem jelentenek december utolsó napjai – három szóban: Sütés-főzés, edzőtábor, család.
Az ünnepi asztalról nem hiányozhat: Hal bármilyen formában, amit nem szeretek. Minden évben kötelező a kaszinótojás is!
Ha szaloncukor, akkor... Joghurtos vagy mogyorós, de mindig hamar elfogy.
Ami nélkül számomra nem létezik karácsony: A karácsonyfa díszítéssel járó szenvedés éves programnak számít.
Amikor és ahogy kiderült, hogy az ajándékokat nem a Jézuska hozza: Kiskoromban lebuktattam édesapámat, titokban láttam, hogy ő a „Jézuska”, és nem csak „társalog” vele, ahogy ő azt állította.
Emlékezetes ünnepi sportélményem: A Felnőtt Vívó Országos Bajnokságot mindig ilyentájt rendezik, és az, hogy 2018 és 2019 után idén is megnyertem, megadja a karácsony alaphangulatát.
Életem legszebb karácsonya: Konkrétan nincs ilyen. Viszont évekkel ezelőtt többen jöttünk össze a családból szenteste. Nagyon sajnálom, hogy már nincsenek közöttünk, így évek óta nem érzem százszázalékosnak az ünnepi hangulatot.
Megfogadom 2022-re, hogy... Már nem merek megfogadni semmit. Ha valamit igazán szeretnék elérni, akkor azért teszek, viszont ha megfogadom, de elhanyagolom, akkor csak csalódok.
